Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 11. hétfő, őszi ülésszak 11. nap (329.) - A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló Állami Számvevőszék jelentésének általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - HAGELMAYER ISTVÁN, DR. az Állami Számvevőszék elnöke:
738 Néhány szót — tisztelt képviselőtársaim — a hiány finanszírozásáról. Az 1992. évi központi költségvetés hiá nya 197 milliárd forint, mintegy 127 milliárd forinttal több az eredetileg tervezettnél, de megfelel a pótköltségvetésben előrejelzettnek. A hiány fedezésére kibocsátott értékpapírok közül 30 milliárd forint értékű speciális kötvényt a Magyar Nemzeti Bank vásárolt meg. Államkötvényből 95 milliárd forintnyi került értékesítésre, de ebből 35 milliárd a '91ben kibocsátott kincstárjegyállomány kiváltását szolgálta. A pótköltségvetési törvény alapján biztosított 130 milliárd forintnyi kötvénykibocsátási felhata lmazásból 100 milliárd forintnyi keret 1993. február végéig került felhasználásra. A rövid lejáratú hiányfinanszírozást biztosító kincstárjegyek állománya az év folyamán 997 milliárd forinttal nőtt. A 30 és 90 nap lejáratú papírok után megjelentek a tartósabb forrást megjelenítő, 180 és 360 nap lejáratú kincstárjegyek is. A tervezettnél nagyobb arányban megvalósult rövid lejáratú finanszírozásban az év folyamán mindvégig jelentős szerepe volt a bankok és biztosítóintézetek által megvásár olható likviditási kincstárjegyeknek. (16.20) Ezek célja a pénzintézeti rendszerben meglévő likviditás, a megtakarítások közvetlen bekapcsolása a költségvetés finanszírozásába. Ugyanakkor lehetővé tette azt is, hogy a pénzintézeti rendszer ezzel az eszközz el tegyen eleget a napi jegybanki likviditási tartalékképzési kötelezettségének. Ez a finanszírozási forma biztosította a kellő rugalmasságot mind a költségvetési kiadások fedezésénél, mind a jegybanki kötelezettségteljesítésnél. Minden más finanszírozási eszköz a költségvetés szempontjából erre kevésbé alkalmas. A központi költségvetésnek erre annál is inkább szüksége volt, mert saját pénzellátási feladatain túlmenően az év folyamán fokozatosan egyre nagyobb szerepet vettek igénybe az állami forgóalapból a társadalombiztosítási alapok. Ez a rugalmasság azonban időszakonként, főleg az év első felében az állandó forgóalap túlfinanszírozását eredményezte. A túlfinanszírozásból eredő költségvetési többletkamatterhek elkerülését szolgálta ugyanakkor az a döntés, hogy az 1992 első felében érvényes kedvező kamatfeltételekkel június végétől már nem lehetett likviditási kincstárjegyet vásárolni, a III. negyedévben vásárolható új, ilyen kincstárjegy kamata jóval alacsonyabb volt, majd októbertől a konstrukció megszünt etésre is került. Ennek eredményeképp a likviditási kincstárjegyállomány az év közepi 100 milliárd forint feletti csúcspontról az év végére kevesebb, mint felére csökkent. Mélyen tisztelt elnök úr! Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy az írásban benyújtott j elentés és a most elmondottak alapján a Magyar Köztársaság 1992. évi zárszámadását elfogadni szíveskedjenek. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Megadom a szót Hagelmayer István úrnak, az Állami Számvevőszék elnökének. Elnök urat illeti a szó! Dr. Hag elmayer István, az Állami Számvevőszék elnöke HAGELMAYER ISTVÁN, DR. az Állami Számvevőszék elnöke: Tisztelt Országgyűlés! Szeretném jelezni, hogy Szabó Iván pénzügyminiszter úr arra kért engem, hogy mivel ő is csak 20 percig fog beszélni, ha lehet, akkor én is tartsam a 20 perces keretet. Nos, én ezek után azt megígérem, hogy összesen a 40 percet ketten mindenképpen tartani fogjuk. Most nem bántam volna, ha Szabó Iván pénzügyminiszter úr arra is kitér, hogy megítélése szerint milyen törvénysértéseket követ ett el a Kormány 1992ben, és mit kíván a Kormány tenni annak érdekében, hogy ezeket a jövőben kiküszöbölje?
