Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 11. hétfő, őszi ülésszak 11. nap (329.) - A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló Állami Számvevőszék jelentésének általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - HAGELMAYER ISTVÁN, DR. az Állami Számvevőszék elnöke:
739 Tisztelt Országgyűlés! Elnök úr! Az Állami Számvevőszék alkotmányos és törvényi kötelezettségének eleget téve, benyújtotta az Országgyűlésnek az 19 92. évi központi költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadásvizsgálati jelentését. A Kormány az államháztartási törvény eljárási szabályainak megfelelően nyolc hónapon belül átadta az Országgyűlésnek az 1992. évi zárszámadásról szóló törvényjavaslatot, és ezzel egyidejűleg küldte meg az Állami Számvevőszéknek is. Ezáltal viszont a törvényben biztosított két hónap helyett, mivel nem akartuk az Országgyűlés munkáját hátráltatni, csak egy hónap jutott az ellenőrzésre. Tehát kevesebb, mint amennyit a törvén y számunkra megenged. Ezért ellenőrzésünk elsősorban az államháztartás gazdálkodására vonatkozó rendelkezések, valamint a költségvetési törvényben foglalt szabályok betartására és a zárszámadási adatok valódiságának vizsgálatára irányult. Jelentésünkben rá mutattunk arra, hogy az 1992. évi zárszámadás részletezettsége, szerkezete határozott előrelépést jelent az elmúlt évhez képest. Az óriási mennyiségű adathalmaz feldolgozása, a zárszámadás elkészítése a korábbinál mennyiségileg és minőségileg igényesebb mu nkát kívánt a Kormánytól. Ugyanakkor jelentésünk még mindig sok hiányosságra mutatott rá. Tudjuk természetesen, hogy lényegesen könynyebb egy feladat végrehajtásának törvénytelenségére vagy szabálytalanságára rámutatni, mint a feladatot a hatályos jogszabá lyok keretei között eredményesen megoldani. Ennek tudatában sem lehetünk nagyvonalúak, hiszen az Állami Számvevőszék ellenőrzési szempontjait törvényi előírások határozzák meg. Mindinkább arra törekszünk, hogy az ellenőrzés ne szorítkozzék csupán a törvény sértések, szabálytalanságok utólagos megállapítására, hanem késztessen a közpénzek minél hatékonyabb felhasználására. Részletes megállapításainkat szóbeli kiegészítésemben nem kívánom megismételni. Az alapvető problémát abban látjuk, hogy az 1992. évi gazd álkodásról szóló zárszámadás, figyelembe véve a pótköltségvetési törvény előírásait is, továbbra sem teszi lehetővé vagy csak nagy szellemi energiák mozgósításával az Országgyűlés közvetlen ellenőrzési jogának gyakorlását. Ehhez kapcsolódik lényegében az i s, hogy a törvények értelmében a zárszámadásban be kell mutatni az államháztartás vagyonkimutatását. Ennek a Kormány csak részben tett eleget, mert az állam vállalkozói vagyonával kapcsolatos elszámolások, azaz a vagyonmérleg hiányzik a zárszámadásból. A h elyszíni vizsgálatok során több szabálytalanságot is megállapítottunk a Kormány gazdálkodásában. Példaként csak néhányat emelnék ki. A Kormány az 1992. év végén több olyan intézkedést hajtott végre, amelyek érintették a zárszámadás valódiságát. Tartalékolá si célból jelentős összegeket helyeztek ki letéti számlákra, amivel megsértették az államháztartási törvényt. A fejezeten belüli kiadási előirányzatok átcsoportosításával több fejezetnél megsértették a törvényi előírásokat. Hiányosságokat tapasztaltunk az előirányzatmódosítások dokumentációjánál is. Ezeket és egyéb szabálytalanságokat írásos jelentésünk tételesen tartalmazza. Szakmai szempontból az egyik legfontosabb megállapításunk a jelenlegi tervezési rendszer hiányosságára hívja fel a figyelmet. Ugyani s a költségvetési intézmények a saját bevételeik alátervezésében érdekeltek, mert így támogatási többlethez jutnak. Az elmúlt évben az alátervezés miatt mintegy 100 milliárd forint forrástöbblet keletkezett az intézményeknél, amiből nem tervezett többletki adásaikat finanszírozták. Itt a hangsúlyt a "nem tervezett" kifejezésre helyezném, ami azt jelenti, hogy ebben az esetben az Országgyűlés ellenőrzése ilyen nagyságrendű pénz elköltésére nem terjed ki. Ezért az Állami Számvevőszék azt javasolja, hogy a költ ségvetés tervezési, elszámolási rendszerének továbbfejlesztése keretében biztosítani kellene, hogy e többletek a költségvetés pozíciójának javítását is eredményezzék. A zárszámadási törvényjavaslat ellenőrzése alapján a
