Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 11. hétfő, őszi ülésszak 11. nap (329.) - A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló Állami Számvevőszék jelentésének általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter:
737 volt, és ezen önkor mányzatok számára a visszafizetés mellett további büntetőkamat előírását ajánlja a törvényjavaslat. A költségvetés bevételeinek a legjelentősebb részét képező adóknál 1992ben tettük meg a rendszerváltozás utáni adóharmonizálás első nagy lépését, mely a ny ugateurópai gyakorlathoz közelítette adórendszerünket. Persze a korszerű adórendszer önmagában még nem garantálja a szükséges költségvetési bevételeket. A jövedelemadókban 1992ben tettük meg azt a reformértékű lépést, mely az adótörvényeknek az új számvi teli rendbe való beilleszkedését szolgálja. A bevezetett megoldások közelítenek a nemzetközi gyakorlathoz, és a külföldi befektetők számára is összemérhetőbb, áttekinthetőbb lett adózásunk. Alapvető prioritás volt a befektetések ösztönzése, a külföldi befe ktetésekhez fűződő érdekeink érvényesítése, a személyi jövedelmek és a vállalkozói jövedelmek adóterheinek közelítése. A lakosság személyijövedelemadóbefizetése 1992ben összesen 220,9 milliárd forint volt, melyből a költségvetés 142,7 milliárd forintot k apott, a kamatokra levont 15,2 milliárd forint forrásadó pedig a belföldi államadóssághoz kapcsolódó bevételeket gyarapította. A költségvetés szjabevétele összességében 15 milliárd forinttal kevesebb lett, mint ahogy terveztük. Legfőbb oka az, hogy azokon a területeken, ahol megengedett volt a költségek elszámolása — mint például az önálló tevékenységnél — , a jövedelmek nagy részét eltüntették. 1992ben realizált társaságiadóbevétel 64,1 milliárd forint, mely a tervezettől 20,9 milliárd forinttal marad el . A lemaradás több okra vezethető vissza, melyek főbb tényezői: a '91. évi várható adatok elmaradása a tényhez képest, a gazdasági folyamatok tervezetthez viszonyított jelentős eltérése. Az adóbevételek csökkenéséhez vezetett az adókedvezmények ugrásszerű növekedése is, melynek öszszege 33,2 milliárd forint volt, szemben a tervezett 20,5 milliárd forinttal. A fogyasztáshoz kapcsolt adók — az általános forgalmi adó és a fogyasztási adó — s a fogyasztói árkiegészítés 1992. évi különbözete mindössze 3,2 milliá rd forinttal volt kevesebb, mint amivel az előirányzatok számolnak. Az egy évvel korábbi nettó bevételhez képest 76 milliárd forint bevételnövekedés következett be. A bevételek és a kiadások alakulását 1992ben szabályozóváltozás nem befolyásolta. Az által ánosforgalmiadóbevételben két jelentősebb tényező egymással ellentétes hatása játszott szerepet. A lakosság vásárolt fogyasztása után befolyt adó jelentősen, több mint 31 milliárd forinttal nőtt, az adóalanyok beruházási általános forgalmi adó befizetési kötelezettségének megszűnése miatt pedig mintegy 5 milliárd forinttal csökkentek a bevételek. A fogyasztásiadóbevétel alakulását, 30 milliárd forintos növekedését az élvezeti cikkek, az üzemanyagok és az ipari tüzelőolajok adóbevételének emelése, valamint a termelői árak növekedése határozta meg. A bevételi többlet azonban számottevően elmaradt attól az összegtől, amelyet az adóintézkedések és árnövekedések indokoltak volna. Ebben az adófizetés megkerülése, a háztartási tüzelőolajjal történt visszaélések j elentős szerepet játszottak. 1992ben a vám- és importbefizetések az előirányzatot 28 milliárd forinttal haladták meg. E növekedést kismértékben az import növekedése okozta, jelentősen javult viszont ugyanakkor a vámok beszedésének hatékonysága is. A vámsz ervek jogosítványainak kiszélesítése és következetes alkalmazása 20 milliárd forintnyi többletbevételt eredményezett. A vámhátralékok rohamos növekedése miatt az év folyamán életbe lépett szigorítások a vámbiztosíték következetesebb érvényesítésével lehető vé tették az azonnali vámkiszabást. A zálogjog érvényesítését szolgáló júniusi törvénymódosítás a felhalmozódott tartozásokról is rendelkezett, s lényegében elérte, hogy újabb vámtartozások ne keletkezhessenek. Ebből is látható, hogy az adóigazgatás terén is hasonló úton kell járnunk, hogy a becsületesen adózók kisebb megterhelése mellett is elegendő forrást biztosíthassunk a költségvetés kiadásaihoz.
