Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 11. hétfő, őszi ülésszak 11. nap (329.) - A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló Állami Számvevőszék jelentésének általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter:
736 való átállással összefüggő növekvő járuléktartozás. Emellett szükséges hangsúlyozni, hogy a magyar gazdaság teljesítőképességét messze meghalad ó állami kötelezettségvállalás jellemzi egész elosztási rendszerünket, benne a társadalombiztosítást is, évtizedek óta. Ezen a helyzeten törekvéseink ellenére nem tudtunk még változtatni. Rendkívül nagy a társadalmi ellenállás minden szűkítő elképzelésnek a megjelenése során. Gondolom, nem csak az én tapasztalatom az, hogy nálunk a reform fogalmát még elég gyakran félreértik, csupán növekvő forrásigényt nyújtanak be a reformerek, holott az ellátási rendszerek reformját elsősorban a racionalizálással kellene kezdeni. Az ilyen irányú cselekvésnek híján van az egészségügy is. Remélem, hogy az új önkormányzatok ez irányban tevékenykednek, és nemcsak arról lesz szó a tárgyalásainkon, hogy mit kell állami feladatként a központi költségvetésből finanszíroznunk. A m unkanélküliség kezelése sem történhet kizárólag normatív támogatással, az aktív munkahelyteremtő eszközrendszer működtetése mellett e körben is a rászorultságot szükséges a támogatás nyújtásánál fokozottabban figyelembe venni. Külön kell szólnom a helyi ön kormányzatokról, melyek önállóan gazdálkodnak, és a különböző normatívák, a címzett és céltámogatások, a színházi támogatások, a központosított előirányzatok és egyéb támogatások sokaságán keresztül szorosan kötődnek a központi költségvetéshez. A helyi önk ormányzatok 1992. évi bevételei 515,9 milliárd forintot értek el, mely 14,4%kal haladta meg a parlamenti, és 11,8%kal az önkormányzatok eredeti előirányzatát. Ezen túlmenően az előző évről 35 milliárd forint pénzmaradvány is járul még az összbevételhez. A helyi önkormányzatok bevételei közül a legnagyobb részarányt az állami hozzájárulások, támogatások képviselik, ezt követően a saját és átengedett bevételek. (16.10) A társadalombiztosítástól egészségügyi finanszírozásra egyéb szervektől és alapoktól külö nböző célokra átvett pénzeszközök is jelentős hányadot képviselnek, s van csekély mértékű hiteligénybevétel is. A tárgyévi kiadások közel felét, 45%át a bér és bér jellegű kiadásokra és járulékaira fordították. Beszerzésekre és szolgáltatások vásárlására 126,5 milliárd forintot fordítottak, s a beruházási, rekonstrukciós, felújítási kiadások megközelítették a 100 milliárd forintot. Az intézményhálózat működtetésén túl az önkormányzatok jelentős része a lakossági pénzeszközöket is felhasználva infrastruktu rális beruházásokat kezdett, folytatott, illetve fejezett be. A beruházások megvalósítását jól szolgálta a címzett és céltámogatási rendszer. A céltámogatás kapcsolódott 1992ben több mint 2600 önkormányzati fejlesztéshez, és közel 10 milliárd forinttal tá mogattunk címzetten vízgazdálkodási, kulturális és egészségügyi fejlesztéseket. Így több száz önkormányzatnál készültek el vízművek, szennyvíztisztító és csatornarendszerek, épültek fel iskolák, bővültek szociális otthonok, és javult a gép- és műszerelláto ttság az egészségügyi intézményekben. Természetesen vannak negatív jelenségek is. Helyenként a szűkös pénzügyi lehetőségek miatt fontos beszerzések maradtak el, felújítási feladatokat kellett elhalasztani, illetve néhány intézmény bezárására is sor került. Az intézmények megszüntetésének elsődleges oka azonban nem a pénzhiány, hanem a kihasználatlanság miatti magas fajlagos költségek, amelyek mellett már célszerűtlen a további üzemeltetés. A helyi önkormányzatok a zárszámadás keretében számolnak el az év so rán tervezett, feladatmutatók alapján juttatott normatív állami hozzájárulással s az egyéb címeken rendelkezésükre bocsátott állami támogatással. A normatív állami hozzájárulások elszámolása alapján a helyi önkormányzatok 1387,2 millió forint többlet állam i hozzájárulást vettek igénybe. A központi költségvetés fizetési kötelezettsége 606,3 millió forint, amelyet kiutaltunk. Ugyanakkor vannak önkormányzatok, amelyek mai napig nem fizették meg tartozásukat, bár a határidő '93. március 25e
