Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 11. hétfő, őszi ülésszak 11. nap (329.) - A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló Állami Számvevőszék jelentésének általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter:
733 A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság 1992. évi költ ségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló Állami Számvevőszék jelentésének általános vitája ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik tehát a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat és a z Állami Számvevőszék kapcsolódó jelentésének általános vitája. Az előterjesztéseket 12530as és 12729es számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Szabó Iván pénzügyminiszter úrnak, a napirendi pont előadójának. Miniszter urat illeti a szó. Dr . Szabó Iván pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Önök előtt fekszik a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentés, amelyet a Kor mány az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 53. §a értelmében augusztusban a tisztelt Országgyűlés elé terjesztett. A tényleges gazdasági, pénzügyi költségvetési folyamatok elemzését, a helyenkénti eltérések indoklását az írásban beterjeszt ett zárszámadási anyag részletesen tartalmazza. Most csak néhány olyan témát szeretnék kiemelni, amelyeket a tisztességes mérlegkészítés szempontjából vagy aktuális teendőink miatt a legfontosabbaknak tartok. Mindenekelőtt arra szeretnék kitérni, hogy a ga zdasági mutatók és ezek között a központi költségvetés számai milyen gazdasági folyamatokkal függnek össze, azaz mi tükröződik ezekben a magyar nemzetgazdaság 1992. évi helyzetéről. A legfontosabb jellemzők közel állnak a pótköltségvetésben alapul vett pro gnózishoz. Az ország a külföld felé tovább javuló pozíciókat mutatott. Sikerült emellett elérni az inflációs folyamat lefékezését, az inflációs ráták lényeges csökkentését. A gazdaság összteljesítményét jellemző GDP csökkenése azonban nem á llt meg, csak lelassult, és jórészt ezzel összefüggésben tovább nőtt a munkanélküliség mértéke is. Leginkább a GDP csökkenése volt az, ami már a tavalyi pótköltségvetés benyújtását is indokolta, ezért ennek összetevőit a tények alapján is érdemes áttekinte ni. A gazdasági teljesítmény, a GDP csökkenésének okainál világosan látni kell, hogy nem egyszerűen recesszióról, a válsághelyzetekben való vergődésről van szó, hanem — és ez éppen elég — arról, hogy a gazdasági átalakulás hosszabb és nagyobb veszteségekke l járó folyamat, mint azt sokan előre gondoltuk. Maga a GDP már jóval kevéssé csökken, mint az előző években, és ez a lassulás minden keresleti összetevőben tapasztalható. Így ez a tendencia jelentkezett a hazai keresleten belül mind a beruházásoknál, mind a lakossági fogyasztásnál, sőt az exportteljesítmények — erre még később visszatérek — tavaly kismértékben még nőttek is. A növekedés keresleti összetevői közül az export, a piacváltással összefüggő 1990 — 91es visszaesés után tavaly kismértékben bővült. E lmaradt azonban az év végén szokásos felfutás, az utolsó hónapokban megtört a kivitel lendülete, éves átlagban az ősszel vártnál szerényebb, az 5% helyett csak 1% lett a növekedés. Azóta tudjuk: 1993 egészére már ez a visszaeső tendencia nyomja rá a bélyeg ét. A tendenciaváltásban szerepet játszik, hogy a tavalyi agrárexport és tranzitbevételek kiesésével jár a KisJugoszlávia elleni embargó is. A visszaesés néhány tényezője azonban arra utal,
