Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. szeptember 7. kedd, őszi ülésszak 2. nap (320.) - A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK(Dornbach Alajos): - SZABÓ LUKÁCS, a Magyar Igazság és Élet Pártja vezérszónoka:
71 jártak volna el, hogy jogerős bírói ítélettel meg lettek volna torolva ezek a bűncselekmények. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy a fél országot már — jogilag igen kifogásolható módon — privatizálták, és azért mégiscsak túlzás, hogy egyetlenegy befejezett büntetőügy ezekből még eddig nem kerekedett ki. Engedjék meg, hogy említsek ezekből. 1990ben, már akkor köz ismert volt, hogy olajmaffia működik az országban; már akkor közismert volt az, hogy kelet felől fűtőolajnak vámoltatva gázolajat hoznak be; akkor közismert volt már az, hogy forgalmi adót senki nem fizet utána; az is közismert volt, hogy gázolajként haszn álják fel. Kérdezem: ez bűncselekmény volt? Hát hogyne lett volna az! Köztudomású volt? Igen, köztudomású volt. Akkor miért nem indult meg a büntetőeljárás? Miért nem állították meg időben, amikor még csak csírájában volt ez az egész maffiatevékenység? Azé rt nem indult meg, mert valakiknek — és attól tartok, hogy nem Kovács XIII. János esztergályosnak, hanem valakiknek a hatalom csúcsain — nem állt érdekükben az, hogy betartassák az akkor is hatályos törvényeket az alakuló maffiával szemben. És amikor már n yilvánvaló volt, hogy már az országos felháborodás hatására nem mehet úgy tovább, akkor rendelték el a megfestést, amit először bele se tettek, majd később beletettek — és ez után jött az olajmosás. És hadd mondjam meg, hogy most sem az üstökénél fogják me g a kérdést a döntéshozók, akiknek a lehetősége lenne ezt a kérdést generálisan megoldani, mert az olajkereskedelmet egyszerűen állami monopóliummá kellene nyilvánítani, és attól a pillanattól kezdve ki lenne húzva a szőnyeg a maffia lába alól. Most sem ez t fogják csinálni, hanem Don Quijotei harcot vívatnak egy szál államtitkárral és egy szál főügyésszel széles e hazában — és attól tartok, hogy ebben a harcban csak ők veszíthetnek, és győz a maffia, és győznek a támogatói. (12.00) Tehát ugye azt mondtam, hogy minden törvény annyit ér, amennyit abból betartatnak. Itt bármilyen módosításokat hozathatunk és hozhatunk a Büntető Törvénykönyvben, ha azok ugyanilyen módon lesznek, illetve nem lesznek betartatva, akkor itt valamennyien feleslegesen töltjük az időn ket. A gazdasági bűncselekmények mellett külön meg kell említenünk a lőfegyverrel és a robbanófegyverrel való visszaélés kérdését. Úgy vélem, hogy ezt nem lehet függetlenül vizsgálni attól a kérdéstől, hogy milyen módon, milyen liberális módon lehet most l őfegyverhez jutni. Mert először megtartjuk az összes fegyvert, ami kint van, igen könnyen hozzá lehet azoknak is jutni, akiknek még nincs, és utána csodálkozunk azon, hogy egyre több a visszaélés ezzel kapcsolatban. Én úgy gondolom, hogy először generálisa n kellene ezt újragondolni, a lehető legkevesebb lőfegyvert engedélyezni az állampolgároknak, és akkor nyilvánvaló, lényegesen kevesebb lesz a visszaélés is. Az üzleti titok megsértésével kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy amit például a Vagyonügynöksé g jelenleg minden képviselővel aláirat üzleti titok megtartásaként, az jóval túlmegy az itteni tervezeten és a hatályos Büntető Törvénykönyvön. Tehát nyilvánvaló módon az állami szervezetek is be kell hogy tartsák és nem léphetnek azon a határon túl, amit a Büntető Törvénykönyv vagy annak a tervezete magába foglal. Úgy gondolom, hogy a pénzmosás kérdése komoly problémát fog okozni az Alkotmánybíróságnak, úgy vélem ugyanis, hogy egy korábbi döntésével nem lesz egészen konform ez a törvénytervezet, ugyanis ha a vagyonbevallás kérdése, a vagyonelszámoltatás kérdése alkotmánysértő, akkor külön kérdés, hogy a pénzmosás intézménye — amennyiben bekerül a Büntető Törvénykönyvbe — nem fogjae sérteni az Alkotmánybíróság szerint az Alkotmányt. Véleményünk szerint a va gyonbevallás, a vagyonelszámoltatás az ugyanúgy törvényes és ugyanúgy az Alkotmánynak megfelelő lenne, mint magának a pénzmosásnak a tiltása. A szabálytalan hitelezéssel kapcsolatban félkarúnak tűnik a törvénytervezet, mivel egyik oldalon szankcionálni kív ánja azokat, akik megtévesztik a hitelt nyújtókat, szankcionálni kívánja azokat, akik
