Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 5. kedd, őszi ülésszak 10. nap (328.) - A vasútról szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SCHAMSCHULA GYÖRGY, DR. közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:
700 azonban olyanok is voltak, amelyeket sem tartalmi, sem kodifikációs szempontból nem tudunk támogatni. Ezek közül a leglényegesebb kérdéseket a következőkben ismertetem. A vasút feladatának meghatározásáról folytatott vitában a legtöbb kritika a közlekedéspolitikai koncepció hiányát illette. A közlekedéspolitikai koncepció szükségességét magam sem vitatom; úgy vélem azonban, hogy az Országgyűlés részére már korábban megküldött A magyar közlekedéspolitikakoncepció tézisei és A magyar vasutak távlati fejlesztési programja a törvényjavaslat vitájához megfelelő eligazítást tar talmaztak. Tájékoztatom egyben a tisztelt Házat arról, hogy a magyar közlekedéspolitikai koncepción egyébként dolgozunk, és azt még ebben a ciklusban az Országgyűlés elé terjesztjük. Másodszor: aggályok merültek föl ugyancsak a vasút finanszírozásával kapc solatban is. A vasútnak pályavasútra és vállalkozóvasútra való szétválasztása és a pályavasút működéséhez a költségvetési hozzájárulás elve megegyezik az Európai Közösség vasútfinanszírozási koncepciójával, amelyre a törvényjavaslat épül. Az Európai Közöss égi szabályokkal összhangban a vasúti társaságot csupán számviteli szempontból választjuk szét pályavasútra és vállalkozóvas- útra. Ezzel kapcsolatban nem egy értetlenkedést kellett végighallgatnunk, hiszen az emberek nagy része nehezen tudta apercipiálni , mit jelent az, hogy a vállalkozói és pályavasútra való szétválasztás csupán egy számviteli elhatárolás kérdése. Úgy érzem azonban, hogy a legtöbb képviselőtársamat sikerült ez ügyben felvilágosítani és a megfelelő információkkal ellátni. A költségvetési kapcsolatok szerződési alapra helyezése a jelenleginél kedvezőbb helyzetet eredményez a magyar vasút számára. Pozíciójavulást jelent a MÁV részére az a kormánydöntés is, amely szerint hiteltartozásai jelentős részét a bankok — az ipari vállalathoz hasonlóa n — államkötvényre cserélhetik. A vonatkozó reorganizációs program kidolgozása folyamatban van, és rövidesen az Országgyűlés elé kerül. Ez lesz tulajdonképpen a tizenharmadik olyan magyar nagyvállalat, amelynek a szanálása, helyzetének költségvetési rendez ése megtörténik. Továbbá több képviselőtársam kifogásolta, miért fogalmaz úgy a javaslat, hogy a költségvetés csak hozzájárul az állam tulajdonában lévő vasúti pályák működtetéséhez. Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadhatónak tartjuk azt a képviselői módosító indítványt, amely szerint az állam a központi költségvetésből biztosítja — a használó által fizetendő pályahasználati díjra is figyelemmel — e pályák működtetését. Harmadszor: többen, a kisforgalmú vasutak felszámolásától félve, kezdemé nyezték, hogy a konceszsziós rendelkezések maradjanak el a törvényjavaslatból. Az érintett 9. § elhagyására irányuló javaslatokat több szempontból sem támogatom. Egyrészt a koncesszió nem hozható összefüggésbe a mellékvonalak felszámolásával; másrészt a pá lyázat kiírója mindig az indokolt igények figyelembevételével dönt arról, hogy a működtetést koncesszió útján vagy más módon oldja meg. Nem érzem ezért reálisnak azokat a jó szándékú aggodalmakat, amelyek a koncessziótól féltik a vasutat. A jól jövedelmező vasútvonalakat a meglévő vasúti társaságok nem fogják feladni, a gazdaságtalanok üzemeltetésének szüneteltetéséhez pedig hatósági engedély szükséges, amely megfelelő garanciát jelent. Amint ezt már ebben a Házban többször is elmondtam, ez alkalommal is me gnyugtatom képviselőtársaimat, hogy a vasútvonalak felszámolására nem kerül sor. Negyedszer: a tárgyalások során javasolták a vasúti közlekedés biztonságtechnikai fejlesztésére vonatkozó program kidolgozását. Tájékoztatásul megemlítem, hogy időközben a Kor mány határozott a nemzeti közlekedésbiztonsági programról, és ezt a tárca hivatalos lapjában közzétettük. A program vasúti fejezete elemzi a baleseti okokat, értékeli a vasút közlekedésbiztonsági helyzetét, és meghatározza a szükséges intézkedéseket. (18.2 0) Mindezek miatt újabb program kidolgozását szükségtelennek tartom.
