Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 5. kedd, őszi ülésszak 10. nap (328.) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, többszörösen módosított 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvé... - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - CSURKA ISTVÁN, a Magyar Igazság és Élet Pártja képviselőcsoportjának a vezérszónoka:
643 Konkrétan az 5%os küszöbhatár megvonása úgy gondoljuk, hogy politikai természetű elhatározás, amit nem tartunk sorsdöntő kérdésnek, de alapvetően nem is ellenezzük. A hatályos választási rendszerünk elég bonyolult. A törvényjavaslat néhány egyszerűsítő megoldást tartalmaz, ez a területi lista esetén az egyfordulóssá való tétel. Itt az aggályaimat kell kifejeznem abban a vonatkozásban, hogy az első fordulónál a 25%os é rvényességi feltételt én elég alacsony követelménynek tartom, hiszen gondoljunk az önkormányzati választási törvényre, ott 40%os ez a küszöb. A másik az, hogy a választás tulajdonképpen az első és a második forduló között is tart, hiszen az egyéni körzete k többségében nagy valószínűséggel első és második fordulóra kerül sor. Itt még a második fordulónál érvényesülhetnek a választók részéről másodlagos preferenciák, ezért előfordulhat az, hogy túlságosan megmerevítjük a választói akarat érvényesülését már a zzal, hogy az első fordulóban eldöntöttnek lehet tekinteni a választást. A fontosabb módosításokon kívül támogatjuk az egyszerűsítő és technikai jellegű módosításokat. Én úgy gondolom, hogy a módosítások elfogadásával egy kiegyensúlyozottabb, letisztultabb törvény alapján bonyolíthatjuk le a '94es választásokat, és reményeink szerint a magyar parlamenti demokrácia és a politikai intézményrendszer megszilárdulását és továbbfejlesztését fogják ezek szolgálni.Tisztelt képviselőtársaim! Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Igen. Köszönöm. Megadom a szót Csurka István képviselő úrnak, a Magyar Igazság és Élet Pártja képviselőcsoportja vezérszónokának. Felszólaló: Csurka István a MIÉPképviselőcsoport nevében CSURKA ISTVÁN, a Magyar Igazság és É let Pártja képviselőcsoportjának a vezérszónoka: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy új vagy nagymértékben módosított választójogi törvényt, illetve a választás lebonyolítása érdekében meghozandó törvényt elsősorban a mélyreható társadalmi változás igazol vagy igazolhat. Így kézenfekvő és természetes volt 1989ben, hogy a rendszerváltozás előfeltétele egy új választási rendszerben való megállapodás és annak törvénybe iktatása volt. Ez meg is történt ismert eredménnyel és ismert hiányosságokkal. A mostani m ódosítást a társadalomban azóta beállott változások tennék indokoltabbá, nem pedig, mint a jelen helyzetben, a Parlamentbe bejutott pártok érdekeinek törvénybe foglalása. Mint újonnan alakult hetedik országgyűlési pártnak az a félelmünk, hogy ez a választá si törvény elsősorban a régi, az 1989ben elfogadott törvényt akarja ugyan tökéletesíteni, de egyben bizonyos kérdésekben rögzíteni is, és ezzel azt a célt akarja szolgálni, hogy a mostani parlamenti eloszlás, a mostani parlamenti erőviszonyok legalábbis a lapjaikban változatlanok maradjanak. Ez nem helyes törekvés, nem szolgálja a magyar társadalom alapvető érdekeit és megmerevedésre vezethet. A tárgyalás alatt álló törvénnyel kapcsolatban miből lehet levezetni ezeket a gondolatokat vagy kérdőjeleket? Elősz ör is mindenekelőtt abból, hogy ez a törvény és a hozzá kapcsolódó alkotmánymódosítás elsősorban a választási technikát, a pártok szavazathoz jutásának választáskori menetét akarja szabályozni, és nem veszi figyelembe azt a valós helyzetet, amely általában a választási eredményeket kialakítja, vagyis a tömegtájékoztatás és a választás viszonyát. Ez a törvény semmilyen garanciát nem nyújt arra, hogy a választásokon minden politikai erő egyenlő esélyekkel vesz részt, mert a tömegtájékoztatás és elsősorban a t elevízió és a rádió először is nincs törvénnyel szabályozva, másodszor a választással kapcsolatos működése csak nagyon hiányosan és egyáltalán nem szakszerűen van szabályozva. Ha tehát a törvény elrendeli azt, ami egyébként helyes, hogy a választások előtt minden politikai pártnak, amely jogot nyert az indulásra vagy benevezett, egyszeri alkalommal meg kell adni az ingyenes részvétel, igyenes hirdetés jogát, teljesen elégtelen, mert a pártok anyagi erőviszonyai, bel-
