Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 5. kedd, őszi ülésszak 10. nap (328.) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, többszörösen módosított 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvé... - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - CSURKA ISTVÁN, a Magyar Igazság és Élet Pártja képviselőcsoportjának a vezérszónoka:
644 és külföldi támogatottsága egyáltalán ne m egyenlő, de ez még nem bizonyítja azt, hogy ezek a pártok valójában a magyar társadalomban ugyanennyi támogatást élveznének, hogyha legalább valamilyen gondoskodás történnék arról, hogy a tömegtájékoztatásban is megkapják a megfelelő részesedésüket. Így például nyilvánvalóan óriási előnye van a Kormánynak és ezen keresztül a legnagyobb kormányzó pártnak, hiszen politikai és választási eljárásnak tekintjük — kell tekintenünk, mert a gyakorlatban az — azt is, hogy ha a hétvégeken a miniszterek kirajzanak az országba, templomot és kopjafát avatnak nagy lelkesedés közepette, és ezzel a maguk számára olyan politikai előnyt szereznek, amelyet egyébként más pártnak nincs lehetősége megszerezni. De az ellenzék bizonyos pártjai is rendelkeznek ilyen fölös anyagi es zközökkel, külföldi támogatással, alapítványi támogatással, amelyek révén tetszés szerint rendezhetnek nem választási jellegű gyűléseket, megmozdulásokat, eseményeket, amelyekre más erőknek — amelyek ugyanezt szeretnék megtenni — anyagiak híján nincs módju k. (12.50) Hogy hogyan kellene ennek minderre kitérnie — a választói törvénynek, ennek a törvénynek és a módosításnak — , azt elég nehéz meghatározni, mivel nem született meg a médiatörvény és nem születtek meg olyan kapcsolódó törvények, amelyek ezeket a r endellenességeket, illetve igazságtalanságokat szabályoznák. Mert lehet és kell is vitatkozni azon, hogy mi legyen a küszöb. Ehhez én, a kereszténydemokratákhoz hasonlóan, inkább csak közömbösséget nyilvánítok, mert látom, hogy nem ez a lényeg. Lehet 4%, l ehet 5%, lehetne akár több is. A dolog nem itt fog eldőlni. A dolog a kopogtatócéduláknál fog eldőlni. Ha ez a társadalmi légkör marad fenn a társadalomban a választások idején, hogy vannak bizonyos kirekesztett politikai erők, amelyek a félelem légkörében működnek, ki vannak rekesztve a tömegtájékoztatásból, és amelyeknek nehéz lesz munkatársakat is szerezni, nem tudnak fizetett alkalmazottakat szerezni, fizetett közvéleménykutatásokat rendezni, akkor ezeknek az esélye sokkal kisebb. És tessék elgondolni: milyen állapotba kerül egy védtelen állampolgár, amikor a személyi számát és az adatait is közölnie kell a kopogtatócédulán. Vajon melyik pártnak fogja aláírni? Melyiknek meri aláírni? Ezért tehát például a választási törvé nynek ez a rendelkezése mélyen antidemokratikus. Ehhez a mostani hatalomnak meg kellene teremtenie előtte a valódi demokráciát ebben az országban a hátralévő néhány hónap alatt, de erre nem látunk semmilyen hajlandóságot. Ugyanígy furcsának tartjuk, hogy a törvény ugyan megfogalmazza a külföldön élő magyarok választási lehetőségeit és jogait, de nyilvánvalóan, tekintettel arra, hogy ez kétharmados elfogadást igényel, nehezen várható el, hogy ebből valóban törvény legyen. Pedig itt nemcsak egyszerűen választ ási eljárásról van szó, hanem egy igazságtételről is. Ismét hivatkozom az előttem szólóra: ez az igazságtétel be kellene hogy következzék. Mert a magyar emigráció különböző hullámai mindmind nagy társadalmi változások és erőszaktételek után sodródtak ki a világ minden tájára. Fenntartották kapcsolatukat különféle módon az anyaországgal, és ez azt is jelenti, hogy az igényüket is fenntartották arra, hogy beleszóljanak annak az államnak, annak a társadalomnak az életébe, amelyet nem jószántukból hagytak el. Vagy legalábbis nagyon nagy többségük nem jószántából hagyta el. Ezért szinte kötelessége volna a magyar Országgyűlésnek ezt a jogukat visszaadni és megtalálni a technikáját — és ez elég jól le van írva a törvényben — , hogy élhessenek ezekkel a jogokkal. E zt a törvényrészt tehát a Magyar Igazság és Élet Pártja támogatja és küzd azért, hogy a külföldi magyarok szavazhassanak. Sőt nagyon nagy nyeresége lenne az Országgyűlésnek és a jövő társadalmi működésének, hogyha ezek közül a magyarok közül néhányan, akik vállalnák azt, hogy hazatelepülnek, akár be is jutnának a Parlamentbe, legalábbis részt vehetnének valamilyen formában a működésében. De nem tartjuk elvetendőnek, sőt gyümölcsözőnek látjuk, látnánk, hogyha képviselőként is egyikmásikuk, jeleseik helyet f oglalhatnának az Országgyűlésben. Ebben nincs semmi különös. Hiszen közülük sokan itt vannak már anélkül, hogy valaki megválasztotta volna
