Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 5. kedd, őszi ülésszak 10. nap (328.) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, többszörösen módosított 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvé... - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - HORVÁTH TIVADAR, DR. a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjának vezérszónoka:
642 Azt hiszem, hogy itt a pozitív diszkriminá ciót, a pozitív megkülönböztetést és a kisebbség esélyeinek biztosítását messzemenően megtaláljuk a beterjesztett törvényjavaslatban. Sokféle szempontot és sokféle sajátosságot kellett itt figyelembe venni. Csak hadd mondjak kettőt ezek közül: el kellett k erülni azt, hogy az állampolgárok a nemzeti, etnikai kisebbségekhez való tartozásuk alapján kötelezően regisztráltathassák magukat, vagy figyelembe kellett venni azt a szempontot is, hogy a Magyarország területén élő kisebbségek java része nem egy tömbben, hanem szétszórtan él, és a választási technikák kidolgozása során ezekre mindenképpen figyelemmel kellett lenni. A pozitív preferenciák közé tartozik, hogy a nemzetiségek országoslistaindítási szándék esetén mentesülnek a törvényben meghatározott feltéte lek teljesítésétől, nem kell ajánlószelvényt gyűjteniük, területi listás szavazólapon fog szerepelni az országos nemzetiségi lista, és az első mandátum elnyerésére is kedvezőbb szabályok vonatkoznak, mint az általános esetekben. A kisebbségi esé lyegyenlőséget biztosító pozitív megkülönböztetés előnyei mellé igen helyesen szigorú garanciális rendelkezéseket is kapcsol a javaslat; ilyeneket, hogy a nemzetiség vagy a kisebbség csak egy országos listát állíthat, kisebbség párttal közös listát nem áll íthat és párttal azt nem kapcsolhatja össze. Mégis egyetlen aggályt azért szeretnék megfogalmazni ezzel kapcsolatban: mégpedig azt, hogy a maximálisan elérhető 13 mandátum elnyerése esetén az a gondom, hogy a parlamentáris rendszerben, amelyik tudvalévőleg pártalapon működik, a Parlament ellenzéki és kormánypárti oldalra tagozódik. Nos, ebben a felosztásban a 13 kisebbségi képviselői mandátum hovatartozását igazából nem érzem megnyugtatónak, hiszen a mai Házszabály szerint tudjuk azt, hogy 10 képviselő akár frakciót is alakíthat. Úgy érzem, ez mindenképpen konfliktushelyzetet idéz elő, akár a Parlamentben, akár a Parlamenten kívül. Most talán egy kísérlet történik arra, hogy a jogos igényt, a nemzetiségek képviseletét megoldjuk, de azt hiszem, hogy választój ogi rendszerünk és demokratikus intézményrendszerünk hosszabb távú továbbfejlesztésénél ezt a megoldást mindenképpen tovább kell gondolni, és nem vagyok arról meggyőződve, hogy hoszszú távon a többpárti parlament jelenlegi egykamarás rendszerén belül képze lhető el a legjobb megoldás. A választási rendszer arányosságát befolyásoló tényező a választási küszöb kérdése. A választási küszöb azt a kompromisszumos határértéket jelöli, amely a kormányozhatóság követelménye mögé szorítja a választói akarat parttalan érvényesülését, biztosítva ezzel a kormányzási stabilitást. Van egy idevágó alkotmánybírósági határozat is, amely szerint nem diszkriminatív egy ilyen választási küszöb alkalmazása, és az alkotmányos elvekkel ez összeegyeztethető. Valóban, az európai gyak orlat 3 — 6% között állapítja meg ezt a küszöbértéket. Ez nyilvánvalóan a választók választási hajlandóságát vagy választási aktivitását számottevően nem fogja befolyásolni, csakúgy, mint például a politikai pártok különböző megállapodásai, választási szövet ségei sem automatikusan képződnek le a választói magatartásban. A választópolgár szabad választásán és ennek a választásnak a természetes kockázatán múlik tehát az, hogy az általa támogatott párt parlamenti erővé válike vagy sem. A javasolt 5%os küszöb t ovább finomítja ezt a jelenleg érvényes és politikai értelmezésre szoruló szabályt. A KDNP szerint elvileg mindenképpen helye van egy ilyen másodlagos szelekciós mechanizmusnak, hiszen a politikai pártokat ez is egyfajta többletteljesítményre ösztönzi, és az ország kormányozhatóságának szempontja, a keleteurópai térségben végbemenő folyamatok és az ország belső társadalmi és politikai állapotából kiindulva úgy vélem, még a korábbiakhoz képest is felértékelődött ennek a jelentősége. (12.40) A magyar pártren dszer polarizálódása vagy a pártok számának a csökkenése sem nyugvópontra jutott kérdés.
