Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 5. kedd, őszi ülésszak 10. nap (328.) - A rendőrségről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - DEUTSCH TAMÁS, a Fiatal Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka:
626 A magunk részéről elméletileg nem vetjük el az önkormányzati rendőrség koncepcióját, amelynek fokozatos kiépítési lehetőségeit a rendőrség szervezeti modernizációjára vonatkozó, hosszú távú elképzelések kidolgozásakor végig kell gondolni. Az önkormányzati rendőrség mostani bevezetésével kapcsolatos ellenérvek közül említést érdemel, hogy a települési önkormányzatok eddigi működése során tapasztalt, az önállóság abszolutizálására vonatkozó törekvések veszélyeztethetik a hatékony rendőri működést. A mai körülmények között véleményünk szerint az önkormányzati rendőrség kisebb garanciát jelenth et a rendőrségnek mint testületnek pártpolitikasemleges működését illetően. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az önkormányzatok jelenlegi, rendkívül súlyos gazdasági helyzetükben valószínűleg nem lennének képesek színvonalas rendőri szervezet fenn tartására. Az előbb említettekből következik, hogy a törvénynek a centrális szervezeti felépítésű rendőrség és a települési önkormányzatok viszonyát kell szabályoznia. A javaslat idevonatkozó részeit hiányosnak, felszínesnek és összességében elfogadhatatla nnak tartjuk. A javaslat az egyes rendőri vezetők kinevezésével kapcsolatos, önkormányzati egyetértési jogot ennél sokkal gyengébb véleményezési jogosultsággá kívánja változtatni. Javasoljuk, hogy a véleményezési jog helyett a törvény az önkormányzat kifog ásemelési jogának intézményét vezesse be. Az önkormányzati kifogásemelési jog gyakorlásának jogkövetkezménye az, hogy a döntéshozó — meghatározott határidőn belül — ismételten köteles megfontolni döntését, és amennyiben fenntartja azt, köteles döntését sza kmailag részletesen indokolni. Fontosnak tartjuk továbbá törvényben rögzíteni, hogy a rendőri szerv vezetőjét az önkormányzati testület irányában tájékoztatási kötelezettség terheli, a testület meghatározott időszakonként beszámolót kérhet az illetékességi területén működő rendőri szerv tevékenységéről. A testület a beszámolóval kapcsolatban állást foglalhat, a beszámoló elutasítása esetén a felettes rendőri szervhez fordulhat. A polgárok személyi és vagyonbiztonságának védelme, a közrend és a közbiztonság fenntartása kötelező állami feladat. E feladat ellátásához szükséges személyi, tárgyi és egyéb anyagi, infrastrukturális feltételek biztosítása ugyancsak az államot terheli. Ehhez képest számunkra elfogadhatatlan, hogy a törvényjavaslat — ugyan burkolt for mában — részben az önkormányzatokra kívánja áthárítani a rendőrség működésével kapcsolatos feltételek biztosítását. Engedjenek meg két megjegyzést a rendőrségről szóló törvényjavaslatnak a rendőrök szolgálati viszonyával foglalkozó részeit illetően. Előszö r is úgy ítéljük meg, hogy nem tekinthetünk el attól, hogy a jogalkotási törvényben megfogalmazott, a kormányzatot terhelő kötelességnek megfelelően, egy ilyen fontos jogszabályban mint kiutaló jogszabályban megemlített, a rendőrök szolgálati viszonyáról s zóló törvényjavaslat jelenlegi tervezetét a tárgyalás során tájékoztatás céljából a Kormány benyújtsa a Parlament elé. (11.20) Úgy ítéljük meg, hogy a szolgálatitörvényjavaslat ismeretében lehet azt megítélni, hogy a szolgálati viszonyt szabályozó jogi no rmák közül melyek azok, amelyeket a kétharmados rendőrségi törvénybe kell belefoglalni, és melyek azok, amelyeknek a szabályozására a feles szolgálati viszonyról szóló jogszabály elegendő. Ugyancsak fontosnak érzem annak az aláhúzását, hogy számunkra telje sséggel elfogadhatatlan a rendőrségről szóló törvényjavaslatnak azon rendelkezése, amely a belügyminiszternek olyan diszkrecionális jogkört állapít meg, amely szerint a rendőrségnél foglalkoztatott köztisztviselők, közalkalmazottak és rendőri szolgálati jo gviszony hatálya alá tartozó rendőrök munkajogi jogviszonyát szabadon változtathatja meg.
