Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 5. kedd, őszi ülésszak 10. nap (328.) - A rendőrségről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - SCHIFFER JÁNOS, DR. a Magyar Szocialista Párt vezérszónoka:
618 A törvényesség és a jogszerűség kérdései vonatkozásában a törvényjavaslat egyes részeivel ö sszefüggésben álláspontunk a következő: Egyetértünk azzal, hogy a rendőrség munkájának politikai felelősségét a Kormány civil tagjának, a belügyminiszternek kell vállalnia. A Belügyminisztériumnak a rendőrség stratégiáját kell kidolgoznia, a munkavégzés fe ltételeit kell megteremtenie, és mindezeket természetesen ellenőriznie kell. Egyetértünk a rendőrség irányításával kapcsolatos jogkörökre és a javasolt irányítási szintekre vonatkozó szabályokkal, a Kormány, a belügyminiszter és az országos rendőrfőkapitán y egymásra épülő hatáskörrendszerével. Ugyanakkor sürgetni kellene a fegyveres szervek szolgálati viszonyáról szóló új törvényjavaslat benyújtását is, mivel e törvény tartalmazhatja a munkaviszonynak az eskütétellel, a rendőri hivatás több oldalával kapcso latos olyan kérdéseit, amelyek a rendőrségi törvénnyel együttesen és szinkronban értelmezhetők, illetve hajthatók végre. Egyetértünk a rendőrség pártpolitikai befolyástól mentes működését biztosító, garantáló szabályokkal. Úgy érezzük, hogy a díjkitűzésre vonatkozó szabályokhoz jelentős társadalmi érdek fűződik, hatására hatékonyabbá, a személyek részére ösztönzőbbé válhat a bűnüldözés, és szélesedhet a társadalmi összefogás. A veszélyes bűnözők bűnmegelőzési ellenőrzésére vonatkozó szabályozás értékelésünk szerint nem sérti az emberi jogokat, de elősegíti a bűnelkövetők ellenőrzését, és végső soron rehabilitációjuk felé tett lépésként is értékelhető. A titkos információgyűjtés, a különleges és titkos eszközök alkalmazásának e törvény keretei közötti megjele nését helyeseljük. Nyilván hosszas vita alakul majd ki, hogy ki engedélyezze ezen eszközök használatát. Itt nemcsak jogi, de szakmai, kriminalisztikai kérdésekkel kell szembenézni. A bírói eljárás mellett szól a fokozott garanciális elemek léte, nagyobb fü ggetlenség a kormányszervektől, a végrehajtó hatalomtól. Az ügyészi eljárásban a bűnüldözés gyorsasága, hatékonysága, operativitása dominál. A lassú, bürokratikusnak tűnő eljárások nyilván nem segítik elő a legsúlyosabb bűncselekmények megelőzését, felderí tését és megakadályozását. Azon megoldást támogatjuk, ahol a jogszerűség és a bűnüldözés hatékonysága szinkronba kerülhet egymással, ahol az engedélyezési eljárás egyszerűbb és rugalmasabb. A rendőri szervek és az önkormányzatok együttműködéséről, az önkor mányzatok véleményezési jogáról szóló javaslatok a rendőri szervezetek létesítésénél, illetőleg rendőrkapitány, rendőrőrs vezetőjének kinevezésénél, szintén a bonyolult és alapos megfontolást kívánó kérdések közé tartoznak. Vezérlő elvnek tartjuk e gondola tsorban azt, hogy a véleményezési jogkör alá eső rendőri szervet olyan vezető irányítsa elsősorban, aki érti a szakmáját, ehhez megvan a szakmai végzettsége, gyakorlata, tapasztalata; ugyanakkor aki együttműködési készséggel rendelkezik, és akit éppen a fe nti feltételek egybeesése miatt elfogadnak rendőri vezetőnek környezetében. Végezetül összefoglalásképpen hangsúlyozni szeretném, hogy alapvetően egyetértünk a rendőrségi törvényjavaslattal, annak rendelkezéseivel, üdvözöljük annak remélt megszületését. Kü lönösen azért, mert alkotmányos helyzetünk ezt a hiányt indokolja betölteni, mert rendkívül felfokozott a társadalmi igény e törvényjavaslat iránt, és nem utolsósorban a rendőrség számára is nélkülözhetetlen, hogy törvényes jogi keretek, korszerűbb irányít ási viszonyok között működhessen. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Megadom a szót Schiffer Jánosnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja vezérszónokának. Képviselő urat illeti a szó. Felszólaló: Dr. Schiffer János az MSZPképviselőcsoport nevében SCHIFFER JÁNOS, DR. a Magyar Szocialista Párt vezérszónoka: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! A bűnözés emelkedésének, a rosszabbodó közbiztonságnak az okaira más és más magyarázatot lehet adni. Van olyan iskola, amely szoros öss zefüggést lát a bűnözés emelkedése és a jóléti társadalom vagy a demokrácia és a szabadságjogok között. Van olyan megközelítés, amely a társadalom normális jelenségei közé sorolja a bűnözést, és a társadalmi
