Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 4. hétfő, őszi ülésszak 9. nap (327.) - Az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat és a honvédelemről szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - GÁL ZOLTÁN, DR. (MSZP)
578 történelmi és erkölcsi töltése, és ez így helyes. Éppen emiatt azonban fennáll a veszélye annak, hogy ha a racionális számvetések, a realitások korlátai nem igazolják az akár jó szándékú t örekvéseket, akkor könnyen moralizálásba, historizálásba torkollhat a kérdés. Véleményünk szerint a honvédelem ügye — nem tagadva, sőt hangsúlyozva a polgárok érzelmi azonosulásának fontosságát — elsősorban mégiscsak a józan ésszerűség szempontjai szerint vizsgálható és rendezhető el. A szocialista frakció így közelít a benyújtott törvényjavaslathoz. Frakciónk több hozzászólásban kívánja a javaslatról véleményünket elmondani. Első hozzászólóként néhány alapkérdést érintenék, úgy mint mi a Szocialista Párt v édelmi felfogása; másodikként hogyan értelmezzük azt az általunk is elfogadott tételt, miszerint a honvédelem nemzeti ügy; s végül hogyan illeszkednek vagy nem illeszkednek a demokratikus állami berendezkedésről vallott nézeteinkhez a törvényjavaslatnak a honvédelem irányításáról szóló szakaszai és ehhez kapcsolódóan hogyan értelmezzük a honvédség politikamentességének kérdését. Ami a Szocialista Párt védelmi felfogását illeti, utalni kell elöljáróban arra, hogy az elmúlt mintegy 45 esztendőben szerte a vil ágon, de elsősorban Európában minden politikai erő abból a realitásból indult ki, hogy a kétpólusú világban a biztonságot csak a katonai tömbök rendszere szavatolja. Azt is tudomásul vették, hogy ez a biztonsági logika az ötvenes évektől a nukleáris elrett entés doktrínájával fonódott össze. Ami a honvédelem ügyét illeti, mindez azzal is járt, hogy az egyes, a szövetségben részt vevő ország saját honvédelme legfeljebb áttételesen volt értelmezhető, hiszen a szövetségek nem vagy nem elsősorban az egyes ország ok védelme érdekében jöttek létre, hanem egy politikai formáció védelmére. A Varsói Szerződésben a szerződésnek ez a jellege egyértelmű és meghatározó volt, annak minden következményével együtt, de úgy gondolom, ez az elem jelen volt a nyugati szövetségekb en is. Ebben a helyzetben a nyugateurópai szocialista, szociáldemokrata pártok voltak azok, amelyek megpróbáltak kitörni ebből a — különösen számukra — nehezen elviselhető csapdahelyzetből. A szociáldemokrácia ugyanis természetéből adódóan nem viselhette el, hogy a fegyverkezési verseny jelentős összegeket von el a szociális kiadásoktól, s nagy értékek mennek veszendőbe a tömegpusztító fegyverek felhalmozásával, nem szólva arról az állandó fenyegetésről, amit ez az emberiség számára jelentett. Ezért kezdem ényezte a nemzetközi szociáldemokrácia a fegyverkezési verseny megfékezését, és indított el különböző nemzetközi akciókat. Fel kell tennünk a kérdést, hogy most, amikor szerencsére a világban a helyzet megváltozott, megváltozhate egy szocialista, szociáld emokrata párt védelmi felfogása? Megítélésünk szerint nem változhat meg akkor sem, ha a honvédelem a szó szorosabb értelmében véve is, egy ország honvédelme értelmében is tartalmat kap. Ez a felfogás a jelenlegi helyzetben továbbra is egyértelműen a háború elutasításában és elkerülésében fejeződik ki. Ezért megfontolásra javasoljuk, hogy a törvényjavaslat preambulumában, amely arról beszél, hogy a Magyar Köztársaság tartózkodik a fegyveres erő alkalmazásától és az ezzel való fenyegetéstől, nem kellenee hon védelmünk védelmi jellegét egyértelműbben és világosabban megfogalmazni, nevezetesen úgy, hogy a Magyar Köztársaság nemcsak tartózkodik, hanem kizárja, hogy támadó háborút indít; és világosan fejezze ki, hogy a Magyar Köztársaság nem járul hozzá területérő l semmiféle agresszióhoz, de ugyanakkor lelkiismerete szerint vesz részt másutt jelentkező agreszsziók nemzetközi egyezmények szerinti megelőzésében, illetőleg megfékezésében. Úgy gondoljuk, a magyar honvédelem védelmi jellegé t, ami az Alkotmányban is szerepel és biztonságpolitikai elveink is megerősítik, itt a honvédelmi törvényben egyértelműbben és világosabban lehetne és lenne célszerű megfogalmazni. Ugyanakkor hangsúlyozzuk, ez természetesen nem zárja ki azt, hogy mindent m eg kell tenni annak érdekében, hogy a Magyar Köztársaság erős honvédelemmel rendelkezzék.
