Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. szeptember 7. kedd, őszi ülésszak 2. nap (320.) - A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - SALAMON LÁSZLÓ, DR., az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke - ELNÖK(Szabad György): - KUTRUCZ KATALIN, DR.(MDF)
52 (10.20) Felszólalók: Dr. Salamon László, az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke SALAMON LÁSZLÓ, DR. , az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nem állítunk külön előadót. Az alkotmányügyi bizottság megtárgyalta a törvényjavaslatot, és egyhangúlag támogatja az általános vitára bocsátását. ELNÖK(Szabad György) : Köszönöm. Megkérdezem az emb eri jogi bizottság tisztségviselőit, kíváne bizottságuk előadót állítani. (Nem.) Senki sem jelentkezett, ebből arra következtetek, hogy a bizottság nem kíván előadót állítani. Most soron következnek a képviselőcsoportok vezérszónokai. Elsőként megadom a s zót Kutrucz Katalinnak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja vezérszónokának. A képviselőnőt illeti a szó. Dr. Kutrucz Katalin az MDFképviselőcsoport nevében KUTRUCZ KATALIN, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ember egy kics it nehéz helyzetben van akkor, amikor egy ilyen típusú törvénynek az általános vitájában szól, ugyanis itt a Btk. különös részének a módosításáról van szó, és ebből következően óhatatlanul kis atomokról, az egyes bűncselekmények módosításáról. Ezért biztos vagyok benne, hogy nemcsak én, hanem az utánam következő képviselőtársaim is kénytelenek lesznek bizonyos mértékig belemenni a részletekbe, amelyek más törvénynél lehet, hogy a részletes vitára tartoznak, de itt lehet egyegy olyan bűncselekmény, amely az egész javaslatnak csak része ugyan, de olyan alapvető koncepcionális problémát tartalmaz, hogy mégiscsak meg kell említeni az általános vita során. Az általános vitában arról szoktunk beszélni, hogy mennyire időszerű az adott javaslat. Azt hiszem, abban, hogy ez időszerű törvényjavaslat, és minél előbb tető alá kell hozni, itt a Parlamentben igazándiból vita nincsen. Azt hiszem, hogy az időszerűséget illetően ezt tükrözi az alkotmányügyi bizottságnak az egyhangú támogatása is. Legfeljebb abban lehet vita, hogy előbb kellett volna meghozni ezt a törvényt, tehát már túl időszerű, ha úgy tetszik. Két dologról még az általános szinten azonban feltétlenül beszélnünk kell. Az egyik — ez előtt a Parlament előtt már többedszer felvetődő — probléma, hogy mennyire cé lszerű a Büntető Törvénykönyvet szakaszosan módosítani, nem kellenee inkább egy új kódexet megalkotni. Nem szeretnék hosszan foglalkozni ezzel, hiszen több alkalommal elmondtam már, hogy új büntetőkódex megalkotására nem érett meg az idő, kódexalkotáshoz mindenhol nyugodt körülmények kellenek, nyugodt viszonyok; átmeneti viszonyok között nem lehet időtálló kódexet csinálni, ezért marad a szakaszos jogalkotás. Továbbmegyek: az az érzésem, hogy a büntetőjog különös részét illetően, tehá t az egyes bűncselekmények megfogalmazását illetően át kell térnünk egy más törvényalkotási rendszerre. Ez a más törvényalkotási rendszer nem idegen sem a magyar hagyományoktól, sem a mai nemzetközi gyakorlattól. Mire gondolok? Arra, hogy ha meghozunk egyegy nagyobb jelentőségű — nem büntetőjogi tárgyú, hanem bármilyen tárgyú — törvényt, akkor végig kellene gondolni minden alkalommal, hogy vane benne olyan kötelezettség vagy tilalom, amely valamiféle szankciót igényel. Ez a szankció létezike a jogrendsze r valamelyik területén? Ha létezik, rendben van, ha nem létezik, akkor vizsgáljuk meg azt, hogy milyen szankció szükséges — polgárjogi, szabálysértési, büntetőjogi — , nem akarok mindent felsorolni. De ha arra a következtetésre jutunk, hogy büntetőjogi szan kció szükséges, akkor nagy valószínűséggel már ott, abban a törvényben meg kell csinálni a büntetőrendelkezést, és az egy másik kérdés, hogy úgy csináljuke, mint ahogy a háború előtti
