Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. szeptember 7. kedd, őszi ülésszak 2. nap (320.) - A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK(Szabad György):
51 úgynevezett Csemegikódex rendelkezéseiben szereplő és ige n hatékonyan védelmet nyújtó csalárd és vétkes bukás bűncselekményének a jelentőségét. Ami az önök előtt fekvő és megtárgyalandó javaslat lényegét illeti, ez az Alkotmány 9. szakaszával összhangban a jelen körülményeinkre próbál választ adni, és nagyon röv iden szeretném ismertetni a törvényjavaslat fontosabb rendelkezéseit. A lőfegyverekkel kapcsolatban — mint már utaltam erre — a lőfegyverek és a lőszerek engedély nélküli készítését, megszerzését, tartását és forgalomba hozatalát rendeli büntetni, és a nem zetközi kereskedelem szabályainak a megszegése esetére vezeti be a fegyvercsempészet bűncselekményének tényállását. A gazdasági bűncselekmények körében az egyes tényállások módosítása sorából kiemelném a rossz minőségű termék forgalomba hozatalát, valamint a minőség hamis tanúsítását szabályozó, jelenleg is hatályos tényállások összhangba hozatalának szándékát a tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvény rendelkezéseivel. Egyértelmű, azt hiszem, indoklásra nem szorul, hogy elsősorban a fogyasztók véd elme a védett jogi tárgy ebben a módosításban. Az alaptőke vagy a törzstőke csorbítása nemcsak a társaság tagja részére történő jogtalan kifizetéssel követhető el a javaslat szerint, hanem az alaptőke vagy a törzstőke bármilyen formában történő jogtalan el vonásával is a jövőt illetően. A tiltott értékpapírkereskedelem jelenleg is hatályos szabályozást kapott a Btk.ban. Ehelyett a nézetünk szerint sokkal praktikusabb és az élet által produkált tényállásokra jobban alkalmazható úgynevezett bennfentes értékp apírkereskedelem bűncselekményeként kívánjuk összefoglalni azt a tipikus magatartást, amely a kereskedelmi élet és az értékpapírforgalom területén mindenképpen büntetendő. Több új tényállást is szeretnénk bevezetni: ilyen a hitelezési csalás, a valótlan értékmegjelölés, az üzleti titok megsértése, a banktitok megsértése, a számítógépes csalás, a váltóhamisítás, a bankkártyahamisítás vagy a bankkártyával visszaélés bűncselekménye. Természetesen ezek a tényállások így elnevezésükben nekünk tartalmaznak újd onságot, a magyar hatályos Btk.ból hiányoztak, és a csalás általánosságban szabályozott tényállása nem adott kellő eligazítást — ha szabad így fogalmazni — a bűncselekmények felderítése, valamint bíró- ság elé kerülése érdekében. Ezért meglehetősen aprólé kos, részletes és nagyon nagy körre kiterjedő speciális csalási tényállásokról van szó, ezt a Btk.beli szabályozást eléggé nagy mértékben bővíti a javaslat. Külön szeretném kiemelni a pénzmosás bűncselekményének tényállását, amely mint bűncselekmény a nem zetközi kötelezettségvállalásunkból is, de a gyakorlati tapasztalatokból is indokolható. A javaslat a pénz tisztára mosását a szervezett bűnözéssel leginkább öszszefonódó és érintett területeken, három területen kívánja büntetni: a kábítószer és azzal való visszaélés, a fegyvercsempészés, valamint a terrorizmussal összefüggő bűncselekmények folytán keletkezett anyagi javak tekintetében pönalizálná a pénzmosás elkövetőit. A törvényjavaslat annak érdekében, hogy hatékonyan üldözni lehessen a bűncselekményekbő l származó anyagi javak legalizálására tett kísérleteket, a törvényben előírt bejelentési kötelezettség elmulasztását is büntetni rendeli. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon röviden ennyivel kívánnám általánosságban indokolni az egyébként — azt hiszem — valamen nyiünk egyetértésével és a közvélemény elvárásaival is találkozó javaslatot. Kérem, hogy a beterjesztett formájában szíveskedjenek azt megvitatás után elfogadni. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK(Szabad György) : Köszönöm. Megkérdezem Salamon Lászlót, az alkotmányügyi bizottság elnökét, kíváne bizottságuk előadót állítani.
