Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. szeptember 6. hétfő, őszi ülésszak 1. nap (319.) - A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az Országgyűlés Házszabályainak módosításáról és egységes szövegéről szóló 8/1989. (VI. 8.) országgyűlési határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati ... - MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ, DR. (SZDSZ)
44 programtalanság vagy a különböző koalíciós pártprogramok egymásnak való ellentmondása jelenik meg, amely azóta sem került föloldásra. Nem ártana, tisztelt Ház, ha a Kormány a frakcióival is egyeztetne. És itt is bizonyítékként a k ormánypárti módosító indítványok nagy számát hívom segítségül. Igazán szokatlan egy parlamentben, hogy a kormánypártok a saját kormányuk előterjesztéséhez módosító indítványok sokaságát nyújtják be. Ez is azt bizonyítja, hogy egyeztetés nem történik. Ezt v alószínűsítettük ezt megelőzően, aztán azóta a kormánypártok sorából kiváló képviselők ezt riportokban is megerősítették. Az sem ártana, hogy egy frakció frakcióként működjön, ilyen módon egy frakción belül se öthat álláspont jelenjen meg. A szakmai színv onalról pedig, azt hiszem, az alkotmányügyi bizottság tagjai sokat tudnának beszélni. A következő ilyen feltétel, az ötödik, a Parlament ellenőrző funkciója. Tisztelt Ház! Ez a végrehajtó hatalmat ellenőrző funkció, amely rendkívüli betegségekben szenved e bben a Parlamentben. Álláspontom szerint az, hogy ez nem jelenik meg, az egyik fő oka annak, hogy a Parlament osztozik a Kormány népszerűtlenségében, azért, mert a közvélemény nem látja, hogy elkülönülne a törvényhozás és a Kormány egymástól. Itt csak azt említeném meg, hogy a kormánytöbbség hajlandósága nélkül ezt az ellenőrző szerepet a Parlament nem töltheti be. Ugyanis enélkül — a kormánytöbbség ellenőrzésre való hajlandósága nélkül — a bizottságok puszta hitelesítő pecsétként szolgálnak az előterjeszté seken. Nincs egyáltalán következménye annak, ha valamelyik bizottság általános vitára alkalmatlannak tart egy törvényjavaslatot. Vizsgálóbizottságok közül, ha jól tudom, talán az Axel Springerügyben fölállított vizsgálóbizottságon kívül nem is állt föl vi zsgálóbizottság ez alatt a ciklus alatt, pedig számos kezdeményezés történt ennek irányában. A következő ilyen kérdés, ami szolgálná az ellenőrző funkció gyakorlását, az információhoz jutás kérdése. Itt, tisztelt Ház, a mai napig az egyik legékesebb példa, hogy annak idején az emberi jogi bizottság albizottságot hozott létre a volt Állami Egyházügyi Hivatal iratainak megvizsgálására, és annak munkáját az akkori kultuszminiszter úr megakadályozta. Ez az albizottság azóta sem tudta a munkáját elvégezni. (19.0 0) Nagyon röviden, példálózva soroltam fel ezeket a feltételeket, természetesen többet is fel lehetne sorolni az ellenőrző funkció területén. Tisztelt Ház! Mindennek a következménye az, hogy a Parlament jelenleg "törvénygyár"ként működik, és ezért osztozi k a Kormány felelőtlenségében, és ez az egyik oka a Parlament népszerűtlenségének. Végezetül — elnök úr és tisztelt Ház — szeretnék néhány parlamenti szokásról vagy, úgymond, a demokrácia etikettjéről, jobban mondva a parlamentarizmus etikettjéről is szóln i. Nem tudom, hogy hozzátartozike a parlamentarizmus etikettjéhez az, hogy helyén maradhat olyan miniszter, aki sorozatosan megbukik az interpellációs válaszokat követően. (Szabó Lukács tapsol.) A második dolog, hogy én nem számoltam — tisztelt Ház — össz e, mert egyszerűen nem volt kapacitásom és időm rá, hogy a miniszterelnök úrhoz mennyi interpellációt intéztek ez alatt a három év alatt. De az biztos — tisztelt Ház — , hogy a miniszterelnök úr igen kevés ilyen interpellációra válaszolt, és ez még akkor is fennáll, hogyha ezek között az interpellációk között azért olyanok is voltak, amelyeket nem őhozzá kellett volna intézni, csak épp nem tudta kiválasztani az interpelláló képviselő a felelős minisztert.
