Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. szeptember 6. hétfő, őszi ülésszak 1. nap (319.) - A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az Országgyűlés Házszabályainak módosításáról és egységes szövegéről szóló 8/1989. (VI. 8.) országgyűlési határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati ... - ELNÖK(Szűrös Mátyás): - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP)
37 Csupán azért szerettem volna ezekre a dolgokra a figyelmet fölhívni, hogyha elfogadja a Ház ezt az alkotmányellenes, antiliberális, antidemokratikus és diktatórikus előterjesztést, akkor — csak emlékeztetőül mondom — a FIDESZ előterjesztésével fog azonosulni, amelyet korábban már egyszer a Ház leszavazott, és nem történik más, mint az, hogy a régi MSZMPparlament korlátozó rendszabályait az öt pártra fogja átütemezni. Tehát az öt párt ugyanúgy korlátozza a többi pártot, a társadalom többi pártját, a kívülállókat abban, hogy a hatalomhoz közelebb kerüljenek, mint korábban a régi rendszerben az akkor hatalmon lévők tették. Éppen ezért nincs mást tennem, tudva, hogy önöket egyáltalán nem érdeklik ezek a dolgok, mindezzel tisztában vagyok, mégis fölhívom a figyelmet, és a jegyzőkönyv számára elmondom, hogy az előterjesztéssel a független képviselők és azok, akik új pártok, alakuló pártok képviselői a Házban, nem érthetnek egyet, hisz nemhogy egyenlő jogokat nem biztosít ez a tervezet, hanem csorbítja jogaikat. Végezetül egy mondatot azoknak a figyelmébe, akik a munka hatékonyságá ra hivatkoznak: az egyéni körzetben megválasztott képviselők nem önmagukat képviselik, nem azért beszélnek a Parlamentben, mert nekik ez jólesik, hanem azért, mert 5060000 ember választotta őket. Tudom, hogy ez mosolygásra ad alkalmat azoknak, akik pártké pviselők, hisz ők nem tudják, hogy mit jelent egy körzetnek felelős munkát ellátni. Nem ismerik a közvetlen kapcsolatot, tehát nem tudhatják, hogy ez milyen felelősséggel jár. Úgyhogy ezt a munka hatékonyságára való hivatkozást ezennel visszautasítom, és a z egyéni képviselet rangját semmilyen pártképviselet nem csorbíthatja. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK(Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Ezennel a vezérszónoki felszólalások végére értünk, most a további képviselői felszólalások következnek. Megadom a szót Kósáné dr. Kovács Magda képviselő asszonynak, Magyar Szocialista Párt. Felszólaló: Kósáné dr. Kovács Magda (MSZP) KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A vitában egyetlen kérdéshez s zeretnék kapcsolódni, amelyik végül is érinti mind a jogalkotásról szóló törvényt, mind a Házszabály módosítását, és ez az érdekképviseletek részvétele a törvényalkotási folyamatban. Amikor ez a Parlament egyik első ülésén módosította a jogalkotásról szóló törvényt, és hatályon kívül helyezte a társadalmi vita jogintézményét, akkor sajátos módon teremtett egy hézagot, egy hiátust a jogalkotási folyamatban. Érdekes számomra, hogy a társadalmi vita jogintézményének hiánya ma már más oldalról és más szemszögbő l is látszik. Mi több mint két évvel ezelőtt akkor arra figyelmeztettünk, hogy a társadalmi vita egyébként valóban vitatható és sok szempontból elavult jogintézménye lehetővé teszi majd azt, hogy a törvényalkotás parlamenti szakaszában az érdekképviseletek nem kaphatnak majd szót, és csak a kormányzati előkészítés idején mondhatnak véleményt, a törvényhozók ezt a véleményt közvetlenül az érdekképviseletektől nem ismerhetik meg. Egyetértek azokkal a képviselőtársaimmal, akik erről a jogintézményről más össze függésben az elmúlt napokban többször is szóltak, hogy egy másfajta parlamenti tevékenység, egy erős, a civil társadalomban gyökerező parlamenti demokrácia valóban feleslegessé tehette volna a társadalmi vitát. Ma azonban fájdalmasan érezzük, hogy ezek a g yökerek még ma sem elég mélyek, és valami mást az elavult jogintézmény helyett vissza kell hoznunk a jogrendbe. Az elkőkészítés során az ügyrendi bizottság és a házbizottság egy másik logikai menetet követve felfedezett egy másik hézagot is, azt tudniillik , hogyha nem a Kormány az előterjesztő, akkor a parlamenti vitát, illetve a bizottsági üléseket megelőző szakaszban sincs lehetőség arra, hogy a törvényjavaslatról az érdekképviseletek véleményt mondhassanak. Tehát az ügyrendi bizottság és a házbizottság f elvetette azt az egyébként nagyon jogos kérdést, hogy mi a helyes eljárás akkor, hogyha egy törvényjavaslatnak nem a Kormány az előterjesztője, hanem a képviselők, illetve a
