Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. szeptember 6. hétfő, őszi ülésszak 1. nap (319.) - A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az Országgyűlés Házszabályainak módosításáról és egységes szövegéről szóló 8/1989. (VI. 8.) országgyűlési határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati ... - ELNÖK(Szűrös Mátyás): - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP)
38 parlamenti bizottságok élnek törvény adta jogukkal, és önálló képviselői, illetve bizottsági indítványt terjesztenek az Országgyűlés elé. Úgy gondolom, hogy ez a kérdésfelvetés is rendkívül fontos. Fontos azért, mert rendkívül magas az önálló képviselői indítványok száma, szaporodnak a bizottsági indítványok is, és fontos azé rt is — ezt nem kollektív vagy személyes szemrehányásként mondom, egyszerű ténymegállapítás — , mert az elmúlt időszakban nem kevés példát láttunk arra, hogy bizonyos nagyon fontos kérdésekben a Kormány nem vállalta el az előterjesztő szerepét. Nyilvánvaló példák voltak arra, hogy a kormányzati apparátus állt egyéni képviselői kezdeményezések mögött. De azzal a ténnyel, hogy az előterjesztő nem a Kormány volt, hanem egyéni képviselői indítványként került a törvényjavaslat az Országgyűlés elé, a törvényjavasl at egyben ki is emelődött a jog által előírt egyeztetési kényszer, egyeztetési mechanizmus alól, az egyéni képviselői indítványok érinthettek konkrétan társadalmi szervezeteket, érdekképviseleti szervezeteket anélkül, hogy bárkinek meg kellett volna kérde znie azokat a szervezeteket, amelyekről maga az előterjesztés szólt. Így azt gondolom, hogy rendkívül fontos, hogy ez a mostani módosítás mondjon eljárási lehetőséget, modus vivendit arra, hogyha önálló képviselői indítványt vagy bizottsági előterjesztést tárgyal a Parlament. Mégis úgy vélem, és leginkább ezért kértem szót, hogy nem oldottuk meg a problémát akkor, ha kimondjuk, hogy a képviselőnek, illetve a bizottságnak is egyeztetnie kell az érdekképviseletekkel akkor, hogyha törvényjavaslatot nyújtanak be, hiszen választ kell adni egy rendkívül nehéz kérdésre, arra, hogy kik azok az érdekképviseletek, melyek azok a szervezetek, amelyeknek a véleményét be kell szerezni akkor, hogyha a törvény betűjének eleget akarunk tenni. A válasz, tudom, hogy sokrétű. Hiszen vannak jogszabályok, amelyek konkrétan előírják, hogy mely érdekképviseletek véleményét kell bekérni egy törvény előterjesztőjének. Így rögzítik különböző jogforrások. Így rögzítik az önkormányzatok érdekképviseleteinek, a szövetkezeti érdekképvisel eteknek a véleménynyilvánítási lehetőségét, illetve kötelezettségét, más jogszabály a társadalombiztosítási önkormányzat kötelező véleménykikéréséről szól. Ugyanakkor szeretnék arra figyelmeztetni, hogy általános jogalkotási kötelezettség a szakszervezetek véleményének beszerzése. Általános demokratikus kötelezettség a munka világát érintő kérdéskörökben a munkáltatói érdekképviseletek véleményének megkérdezése. (18.30) És még példálózva sem tudom idézni azt a nagyon sok bejegyzett, törvényesen működő társa dalmi szervezetet vagy egyesületet, amelyik alapokmányában érdekképviseleti feladatot vállal. A munkanélküliek és álláskeresők egyesületeitől kezdve a Létminimum Alatt Élők Társaságáig, a Nagycsaládosok Egyesületéig vagy a Nyugdíjasok Kamarájáig és a nyug díjasok különböző egyesületeiig, azt hiszem, hogy rendkívül széles a skála. Ezért a Szocialista Párt nevében javaslatot szeretnénk tenni arra, hogy milyen körből kelljen kiválasztani azokat az érdekképviseleteket, amelyek véleményét csatolni kell a törvény alkotási folyamathoz. Nagyon sokféle megoldás lehetséges, mi magunk korábban többféle megoldással fordultunk a Parlamenthez önálló határozati javaslat formájában is, de mi nem ragaszkodunk a saját eredeti ötletünkhöz. Mi úgy ítéljük meg, hogy az a megoldás i javaslat, amelyik az ügyrendi bizottság munkája során merült fel, és amelyik egy korábbi változatban a házszabálytervezetben is szerepelt, megfelel a célnak. Ezért azt kérjük a Parlamenttől, mérlegelje, hogy ezt az előterjesztést nem lehete kibővíteni egy, az ügyrendi bizottság által már megtárgyalt és ismereteink szerint a parlamenti pártok által is elfogadhatónak tartott kiegészítéssel, amelyik lehetővé teszi, hogy úgynevezett "lobby listák" szerint — idézőjelbe tettem a két szót — legyen módja az elő terjesztőknek, Kormánynak, egyéni képviselői indítványtevőnek, illetve a törvényjavaslatot megfogalmazó parlamenti bizottságoknak kiválasztani a törvényhozásban részt vevő érdekképviseletet, illetve társadalmi szervezetet.
