Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. december 14. kedd, őszi ülésszak 36. nap (354.) - A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes és sürgős eljárásban történő tárgyalása - KATONA BÉLA, DR. (MSZP)
2764 Szabad Demokraták Szövetsége? Nem. Kisgazda képviselőcsoport? Nem. MSZP? (Dr. Katona Béla jelentkezik.) Megadom a szót dr. Katona Béla képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja szónokának! Fel szólaló: Dr. Katona Béla (MSZP) KATONA BÉLA, DR. (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Két okom is van rá, hogy ezen a késői órán… (Bejczy Sándor: Csak?) …felszólaljak, azon kívül, hogy amúgy is várni kell, hogy a költségvetés végösszegét megtudjuk. Egyrészt az, hogy nagyon ritka ebben a Parlamentben, hogy úgy lehet felszólalni, hogy semmiféle politikát nem kell belekeverni egy felszólalásba és tisztán szakmai kérdésekről lehessen beszélni — nem szívesen hagytam volna ki ezt az alkalmat. A másik pedig az, hogy az is ritka, hogy ellenzéki képviselőként egy törvényjavaslatot dicsérni lehessen, és azt hiszem, elég sokat szidunk mi javaslatokat ahhoz, hogy amikor éppen dicsérni lehet valamit, akkor is használjuk ki az alkalmat. (Bejczy Sándor tapsol.) Mert egyetértek azzal, amit miniszter úr mondott, hogy valóban, a számviteli törvény már a korábbi módosítása — vagy a korábbi új számviteli törvény — úgy tűnik, beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Hiszen azt valamennyien tudjuk, hogy a számvitelnek képet kell adnia az adott vállalkozás pénzügyi, vagyoni, jövedelmi helyzetéről és ez a törvény, amely jórészt az Európai Közösség előírásait is magában foglalja most már, valóban lehetőséget ad erre. És mi is úgy tapasztaljuk, hogy szemben a korábbi állapottal, amikor a számv itel tulajdonképpen az adóhatóság és a vállalatok között egy egymás kijátszására használt módszer volt, az utóbbi időben a jó számviteli törvény alapján egyre több vállalati vezető, egyre több tulajdonos, befektető vagy pénzügyi finanszírozó cég kezdi nézn i a számvitel eredményeit, hiszen ezek, úgy tűnik, hogy hitelesek. Az 1992. január 1jétől életbe lépő törvény minden alapvető megfelelőség ellenére, természetesen némi kiegészítésre és módosításra szorul a két év tapasztalata alapján. Mi egyetértünk a mos t történt módosítások irányával, azt tartjuk, hogy azok a terminológiai pontosítások, amelyeket a módosító javaslat tartalmaz, azok jók, helyesebbé teszik a törvényt. Úgy gondoljuk, hogy az export és import meghatározása sokkal jobb lett ezzel a módosításs al, és valóban szükség van a konszolidált mérlegek bevezetésére is. Itt két pici gondunk van, de ez a bevezetés lényegét nem érinti: az egyik az, hogy talán egy kicsit túl részletes a konszolidált mérlegre vonatkozó szabályzat, ez már majdnem módszer mélys égig megy. Ez csak azt a veszélyt rejti magában, hogy a gyakorlati élet ezeket a túl részletes szabályokat néhány esetben nem fogja elismerni és akkor túl hamar kényszerülhetünk egy újabb törvénymódosításra. A másik, amiről miniszter úr is beszélt, ez pedi g az, hogy ennek a bevezetési határideje 1995. január 1jére volt tervezve. Meggondolandó volt és a szakértőink egy része azt is javasolta, hogy tegyünk módosító javaslatot az egy évvel későbbi gyakorlati bevezetésére, de valóban annyira benne volt már a l evegőben, hogy ezt előre fogják egy évvel hozni, hogy amelyik vállalkozót ez most meglepetésszerűen éri, az megérdemli, hogy felkészületlenül találkozzon ezzel az új rendszerrel. Ezzel együtt a kivételes és sürgős eljárás és az, hogy ezek a módosítások val óban fontosak voltak és gyorsan be kell őket vezetni, nem adott lehetőséget arra, hogy most ennek a módosításnak a keretében minden olyan kérdéssel foglalkozzunk, amelyet még a következő időszakban a számviteli törvénynél, azt hiszem, legalábbis meg kell g ondolni, és egykét módosítást még a továbbiakban eszközölni kell. Hadd említsek meg ezek közül négyet. A mai számviteli törvény még nem tudja igazából kezelni az inflációs hatásokat. Hogy csak egy érzékelhető példát mondjak; egy vállalat árbevételében ter mészetesen — ha egyébként eladható termékeket gyárt — megjelenik az infláció hatása. De az amortizációban nem jelenik meg az infláció hatása, ez azt jelenti, hogy tulajdonképpen egy
