Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. december 14. kedd, őszi ülésszak 36. nap (354.) - A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes és sürgős eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - POLYÁK SÁNDOR, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
2763 a területi elvet. A törvénymódosító javaslat szerint a különbö ző területeken — számvitel, adózás, statisztika, devizagazdálkodás — alkalma- zott exportfogalmak közelebb kerülnek egymáshoz. A jegybanktanács közelmúltban hozott állásfoglalása szerint a Magyar Nemzeti Bank 1994. január 1jétől megszüntetni kívánja a hiv atalos devizavételi, illetve devizaeladási árfolyamok jegyzését, és a jövőben hivatalos árfolyamként csak devizaközépárfolyamot jegyez. A számviteli törvény számos helyen a megszüntetésre kerülő árfolyamokhoz köti az export, illetve az import értékének me ghatározását. A törvényi szabályozásban is ezt a változtatást át kell vezetni, annál is inkább, hiszen a pénzintézetek már 1992től, bizonyos korlátozások mellett, önálló árfolyampolitikát folytattak. A harmadik témakör: az összevont, konszolidált éves be számolók készítésével kapcsolatos módosítások. A számviteli törvény jelenlegi előírásai szerint konszolidált éves beszámolót először az 1995. évtől kell készíteni. Több oldalról már 1992ben megfogalmazódott az az igény, hogy ezt a kötelezettséget előbbre kell hozni. A törvényi szabályozás áttekintése során úgy láttuk, hogy a használható adatokat tartalmazó konszolidált éves beszámoló elkészítése alapos előkészítést igényel, nemcsak a végrehajtók, de a szabályozók részéről is. Ennek az előkészítő munkának a során nyilvánvalóvá vált, hogy a jelenlegi törvényi szabályozást lényegesen ki kell egészíteni. Pontosabban meg kell határozni azt a vállalkozói kört, amelyre a konszolidált éves beszámolókészítési kötelezettség kiterjed, ideértve azt is, hogy mikor nem k ell, illetve nem kötelező éves beszámolót készíteni. Egyértelművé teszi a javaslat az anyavállalat, a leányvállalat fogalmát, ezek kritériumait, szabályozva az egyéb érdekeltségi kapcsolatokat is. Ahhoz, hogy a konszolidált éves beszámoló a részesedési vis zonyban lévő vállalkozások összességének összevont vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről a törvényben megfogalmazottaknak megfelelő, megbízható és valós összképet adjon, a jelenlegi törvényi előírások nem elegendőek. Részletesen indokolt szabályozni a k onszolidálás során elvégzendő feladatokat, a konszolidálás különböző fokozatait — tőkekonszolidálás, adósságkonszolidálás, a közbenső eredmények elhagyása, a bevételek és a ráfordítások konszolidációja stb. — , azok értékelésének szabályait, a konszolidált beszámoló részeit, a konszolidált éves beszámoló auditálásával, nyilvánosságra hozásával kapcsolatos sajátos követelményeket. Mivel Magyarországon konszolidált éves beszámolót eddig nem kellett készíteni, a bevezetés könnyítésére átmeneti szabályokat is me gfogalmazott a javaslat. Tisztelt Ház! Úgy vélem, hogy képviselőtársaim a törvényjavaslatban megfogalmazottakkal egyetértenek, és ezt elfogadják. Kérem a tárgyalás lefolytatását. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót Polyák Sándor ké pviselő úrnak, a költségvetési bizottság előadójának. Felszólaló: Polyák Sándor, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója POLYÁK SÁNDOR, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A költségvetési bizo ttság az adott törvényjavaslatot a módosításokkal együtt megtárgyalta, azt a Háznak elfogadásra javasolja. Egyben mint ellenzéki képviselő csak annyit tennék hozzá — már nem ebből a bizottsági státusból, mivel később nem akarok megszólalni — , hogy azon kev és törvénymódosító javaslatok egyikéről van szó, amellyel a frakciónk is egyetért. Köszönöm. (Taps.) (19.20) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselőcsoportok álláspontját egyegy képviselő fejtheti ki. Megkérdezem, hogy az MDF állíte előadót? (Közbeszólás az MDF soraiból: Nem!) Nem.
