Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. december 14. kedd, őszi ülésszak 36. nap (354.) - A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes és sürgős eljárásban történő tárgyalása - SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter:
2762 Tisztelt Országgyűlés, még hosszú határo zatok lesznek majd. Most miniszteri expozé következik. Megadom a szót miniszter úrnak. (19.10) Dr. Szabó Iván pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A magyar gazdaság piacgazdaságra va ló átállításának megindulása egyrészt igényelte, másrészt felgyorsította a számvitel korszerűsítésének folyamatát. A fejlett piacgazdasággal rendelkező országok tapasztalatait az Európai Közösség Tanácsa által elfogadott 4. számú irányelvben foglaltakat fi gyelembe vevő számviteli törvényt a tisztelt Ház 1991. május 14én fogadta el, és az 1992. január 1jével hatályba lépett. A számviteli törvényi szabályozástól azt vártuk, hogy az abban rögzített előírások elősegítik a tulajdonosi szemlélet általánossá vál ását, a piac szereplői — a tulajdonosok, a befektetők, a vállalkozók és a hitelezők — hozzájutnak azokhoz az információkhoz, amelyek gazdasági döntéseik megalapozásához, alátámasztásához szükségesek, és ezen keresztül is hozzájárulnak a piacgazdaság gyorsa bb kialakulásához. A számviteli törvény elfogadását követően két és fél évvel megállapíthatjuk: azok a célok, amelyek a törvény megalkotásával elérni kívántunk, részben megvalósultak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy részletes szabályozás nélkül is a bes zámolók adatai általában megbízhatóak; a vezetők, a vállalkozók egy része — sajnos, még nem minden vezető — már felhasználja döntései megalapozásához a számvitel külső és belső információit, élnek a törvény biztosította választási és mérlegelési lehetősége kkel. A piacgazdaság követelményeit kielégítő információkat akkor tartalmaz a számviteli adatokon alapuló beszámoló, ha a törvényi szabályozás is tükrözi a piacgazdasági elvárásokat. Ha jelentős változások következnek be a gazdaságban, ha a szabályozás nem felel meg a megváltozott körülményeknek, akkor a törvényi szabályozáson is változtatni kell. Így került a tisztelt Ház elé a számviteli törvényt módosítani szándékozó törvényjavaslat. A javasolt módosítások alapvetően három téma köré csoportosíthatóak. Az 1992. évi éves beszámoló készítése során szerzett tapasztalatok alapján indokolt a számviteli törvény néhány előírását pontosítani. A javasolt módosító, kiegészítő rendelkezések alapvetően azért szükségesek, hogy pontosítással elkerülhető legyen a félreér tés. Ezek a szakmai érvekkel indokolt módosítások azonban nem jelentik a törvény főbb előírásainak megváltoztatását. A törvénymódosítás másik témaköre az exporttal, importtal összefüggő kérdések. Már 1992ben lehetővé tettük, hogy a külkereskedelemben a fo rint bizonyos feltételek mellett fizetőeszközként funkcionáljon, azaz részben megvalósuljon a forint konvertibilitása. Ez is és a nemzetközi gyakorlat is indokolja, hogy a számvitelben az export fogalma változzék. A még hatályos előírás szerint az export á rbevételkritériuma az, hogy a külkereskedelmi forgalomban a megrendelő külföldi legyen, és az ellenértéket devizában vagy valutában fizesse meg, illetve importáru átadásával egyenlítse ki. A javasolt exportfogalomnál is megmarad követelményként az, hogy a z ügyletet külkereskedelmi áruforgalomban bonyolítsák, hogy az adott ügylet megrendelője külföldi legyen, de nem követelmény az, hogy az ellenértéket csak devizában vagy valutában, illetve importáruval egyenlítsék ki. Pontosítani kell azonban azt, hogy az exportárbevétel szempontjából ki a külföldi megrendelő vagy vevő. Külföldi megrendelő vagy vevő, szolgáltatást igénybe vevő az, akinek gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye — ezek hiányában lakóhelye, szokásos tartózkodási helye — a Magyar Köztársaság államhatárán kívüli területen van. Mivel az államhatár és a vámhatár nem minden esetben azonos, külön kell szabályozni a vámszabadterületen lévő vállalkozásoknak történő közvetlen értékesítést, továbbá a vámszabadterületen lévő vállal kozás belföldi és külföldi értékesítését. Az exportárbevétel fogalmának változása indokolja az importbeszerzések, importáruk, importszolgáltatások fogalmának meghatározását, ott is érvényesítve
