Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. december 8. szerda, őszi ülésszak 34. nap (352.) - A mezőgazdaság helyzetével foglalkozó politikai vitanap megkezdése - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KIS ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
2579 Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Egy ilyen patetikus szózat után nehéz kritikát gyakorolni, vagy esetleg ésszerű javaslatokat tenni, hisz más a szó és más a tett. Tetteink beszélnek — ez alatt a három és fél év alatt, bizony, nem közmegelégedésre ebben az ágazatban. A Kormány háttéranyaga csodálatos bevezetővel indul: nincs ennek az agrárprogramnak al ternatívája. Ez valóban igaz, mert ami nem létezik, annak nincs alternatívája: … (Derültség.) … a Kormánynak nincs agrárprogramja, nem is volt, és úgy hiszem, a választásokig nem is lesz. Ezt kormánypárti képviselők is voltak szívesek — halványan ugyan — j elezni. Igazat szóltak. (SzentIványi István tapsol.) Ahhoz, hogy mi érzelmi alapon igazságot kívánunk tenni, és tulajdonviszonyokat akarunk megváltoztatni, készséggel állunk rendelkezésre, ha fogadókészek — mint ahogy ezt meg is tettük annak idején, és mé lységesen bánt, hogy ennek ellenére ebben az anyagban pártunk úgy szerepel, mint a húszezresek gyülekezete a borítékos sorsjegyen, akik mindenkinek nyerő szelvényt kívánnak juttatni, ezzel szemben a valódi magántulajdont nem kívánják megteremteni. Kedves b arátaim, az ilyen csúsztatásoknak, sajnos, az az eredménye, hogy az egymással szembeni párbeszéd nehezül, és úgy hiszem, a választásokig már nem is fog normális mederbe terelődni a közöttünk folyó vita. Annak idején keményen és következetesen kiálltunk ame llett, hogy a tulajdonviszonyok rendezésénél a kárpótlást úgy kell végrehajtani, hogy az a leghatékonyabb rendszert eredményezze, és ezzel egy időben meg kell teremteni azt a kört, azt a gazdasági miliőt, amelyben a tulajdonátalakítás mellett az új szerepl ők kiszámíthatóan, a beruházásokat tervezhetően — nagy nyomatékkal — hosszú távra tudnak gondolkodni annak érdekében, hogy az ágazatot sújtó, egyébként is fennálló külső tényezőket valamelyest ellensúlyozni tudják. (11.30) Nem történt meg! Nem hoztuk meg a zokat a törvényeket, a Kormány nem terjesztett elő semmiféle erre vonatkozó indítványt, amely az ágazat szerkezetátalakítását követően működtethetővé tette volna. Öt törvénytervezet jelent meg kormányelőterjesztésben három és fél év alatt: ebből a kárpótlá si törvény, a szövetkezeti törvény, a szövetkezeti átmeneti törvény és az agrárpiaci rendtartási törvény az, amely jelentősebbnek mondható. Zárójelben megemlítem, az agrárpiaci rendtartási törvényből annyi maradt, hogy "Törvény az agrárpiaci rendtartásról" , az összes többit már a képviselőtársak módosító indítványai eredményezték, és tették elfogadhatóvá. A működtetés, sajnos, a mai pillanatig sincs megoldva, értem én, hogy miért. Az, hogy mennyi pénz van ebben az ágazatban, hogy mennyi a támogatási rendsze re, az adott, azon változtatni nem tudunk. Azt, hogy 50 — 55 — 60 milliárd forint, el kell fogadni. Működike ez a rendszer? Odajute ez a pénz, ahhoz a termelőhöz, akit meg kívánunk célozni? Nem jut oda, kérem! Nem jut oda, nagyon szép költségvetési terveket készíthetünk, nagyon szépen elmondhatjuk, hogy még mire lenne szükségünk, a rendszert nem tudjuk működtetni. Nem épült ki az a szervezeti egység, amely ezt hatékonyan meg tudná oldani. Ennek is megvan az oka. Abban a pillanatban, ha a kézi vezérlés megszűn ik, ha az öntevékenyen szerveződő és hatósági jogkörrel felruházott agrárágazati szervezetek a színre lépnek, akkor a Kormány mozgástere természetesen szűkül. Ezt jelen Kormányunk nem venné jónéven, megértem őket. Úgy gondolom, mi ezt másképpen fogjuk csin álni. Tegnap… (Zaj a jobb oldalon. — Dr. Varga János: Mikor? — Közbeszólás a bal oldalról: Öt hónap múlva! — Derültség, zaj.) Ezt az időt, amíg itt a suttogás miatt nem tudom folytatni, kérem, szíveskedjen az elnök úr majd leszámítani. (Derültség.)
