Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. december 8. szerda, őszi ülésszak 34. nap (352.) - A mezőgazdaság helyzetével foglalkozó politikai vitanap megkezdése - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KŐRÖSI IMRE, DR. (független)
2574 ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Képvisel ő úr, ez nem ügyrendi felszólalás volt. De nem baj, ezzel tulajdonképpen tisztáztuk a dolgot. Most megadom a szót dr. Kőrösi Imre képviselő úrnak, aki a független képviselők részéről szólal fel. Felszólaló: Dr. Kőrösi Imre a független képviselők részéről K ŐRÖSI IMRE, DR. (független) Elnök Úr! Képviselőtársaim! Miniszter Úr! Több oldalról hangzott el — kevésbé szakmai vagy másmilyen érzelmekkel telített — helyzetértékelés. Azt hiszem, én azon képviselők közé tartozom, akik az elmúlt években elég sokszor igy ekeztek szakmailag felkészült anyagot előadni a magyar Parlamentben, illetve más körökben. Nagyon örülök, hogy ez a mai agrárnap létrejött, mert ha más nem, több érdekvédelmi szervezet és Kormányunk is megmozdult. Kormányunk utolsó — a privatizációs minisz ter úr által kibocsátott — privatizációs anyagát mindenkinek figyelmébe ajánlom. Részemről elemzést nem kívánok adni, miután azt már megtettük ez év elején az Agrárkamara közgyűlésén. Ez a "zöld" anyag mindannyiunk előtt ismert; annyira ismert, hogy ezt a Kormány akkor még vádiratnak minősítette. Nagyon boldog lennék, ha ebből bármilyen pont nem igazolódott volna, és ebből bármilyen pontot vissza tudnék vonni; nemcsak képviselőtársaim, hanem az egész ágazat és kicsit saját jövőnk érdekében. Mindezen túl még azt tudnám mondani a jövő szempontjából — ha már mindannyian ismerni fogjuk — , rendkívül fontos lenne, hogy az 1994es állapotokat, már a költségvetés figyelembevételével, elemzően vizsgálat alá tudnánk venni. Nehogy az történjen, hogy a következő, alakul ó parlament egy ismételt koncepcióváltással, ismételt koncepciókidolgozással kezdje. Úgyis meg fog ez történni a költségvetés esetleges átdolgozásával. Ez az agrárágazat vonatkozásában ne történjen meg. Részemről azt szeretném mondani, hogy a '94es elemzé s alapján a jelenlegi Parlament, a jelenlegi parlamenti pártok, valamint az érdekképviseletek legfontosabb szerepe: részt venni az agrárstratégia kialakításában a '94es tényadatok alapján. Ez nagyonnagyon fontos, mert ezek a tényadatok az elfogadott költ ségvetés, az elfogadott törvénykezés szerint már eleve kiszámíthatók, előre tervezhetők. Tudomásul kell venni a nyugati piacszabályozási rendszert, amelyhez szavakban mindig csatlakozni kívánunk. A közös piaci rendszert kell alkalmaznunk, hiszen erre az ag rárpiaci rendtartási törvény lehetőséget adott. Ezek után a tulajdonviszonyokat kell a lehető leggyorsabban átalakítani, mert a törvényalkotás rendje szerint a kárpótlási törvény, a szövetkezeti törvény, az átalakulási törvény miatt jelentős földtulajdon k erült nem a földtulajdon használatával foglalkozó tulajdonoshoz. Ennek preferálását, ezek tulajdonkiváltását a mezőgazdasági ágazatban jelenleg főfoglalkozással dolgozók részére meg kell valósítani. A példa adott. A kis- és középvállalkozók valóban olyan s zituációba kerültek: Kormányunk hirdeti azt, hogy legfontosabb a kis- és középvállalkozások előnybe helyezése, ezzel szemben — ebben a pénzügyminiszter úr biztosan meg tud támogatni engem — az államkötvényeknek sokkal nagyobb a hozadéka és nincs a kötvényn ek kockázati oldala. Jelenleg a tőkekivonás folytatódik, sajnálatos módon abból az ágazatból, ahol a tőke hasznosulása és a koncentráció nem ment végbe, sőt bizonyos polarizáció és szétosztás következett be az elmúlt három évben. E stratégia meghirdetése — ismervén az állapotokat — valamennyiünk legfontosabb problémája. Tudniillik a Közös Piachoz való csatlakozásunk és agrárpiacunk működtetése nemcsak a belső piac problémáit jelenítik meg, hanem a termőalapok elfogyása miatt a közös piaci integrációba sem t udunk csatlakozni. Az a mi legnagyobb gondunk, bajunk, hogy egy belső, 3040%os csökkenés
