Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. december 7. kedd, őszi ülésszak 33. nap (351.) - Kérdések - ELNÖK (Vörös Vince): - SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter:
2466 vannak, de gyakran az anyagi eszközök hiányából adódóan szigorú korlátozásra kényszerülnek ezek a laboratóriumok. Tájékozód ásom szerint a szakmai feltételek javításához kívánatos lenne annak biztosítása, hogy klinikai genetikából is lehessen szakorvosi képesítést szerezni, mivel ennek hiányában e más országokban már régen elismert szakma jövőjét nem lehet biztosítani. Ezért ti sztelettel kérdezem a miniszter urat: 1. Milyen lehetőséget lát a genetikai vizsgálatok finanszírozási rendszerének javítására, különös tekintettel arra, hogy a beteg gyermekek ellátása nagyságrendekkel nagyobb terhet jelent, mint a kiszűrés? 2. Láte lehe tőséget arra, hogy klinikai genetikából is lehessen szakorvosi képesítést szerezni? Várom válaszát. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Felkérem dr. Surján László népjóléti miniszter urat, szíveskedjék a kérdésre válaszolni. Dr. Surján László népjóléti miniszter válasza SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter: Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm a kérdését. Először legyen szabad néhány tényszerű dolgot mondanom. Az ön által is idézett magzati élet védelméről szóló törvény nyomán elkészült egy népjóléti minisztériumi rendelet a terhesgondozásról. Először lett ezáltal magas szinten, jogilag szabályozva a magzat egészséges fejlődését ellenőrző és ezzel összefüggésben a várandós nő egészségét védő szűrővizsgálatok rendje. A ren delet 2. számú mellékletében megtalálhatók a terhesgondozást végző orvos által elrendelhető szűrővizsgálatokra vonatkozó szabályok. El kell végezni a 8., illetve a 10. terhességi hétig az első ultrahangvizsgálatot, a 16 — 18. hét között a másodikat — itt a v előcsőzáródási rendellenességek, gerinc, koponyahasadékok, koponyahiány szűrése történhet meg. Ezzel párhuzamosan megvizsgálják az anya vérszérumából mérhető úgynevezett alfafoetoproteinszintet; ez az alfafoetoprotein egy olyan laboratóriumi vizsgálat, amelyet Magyarországon kívül egyedül NagyBritanniában végeznek rendszeresen. Ezt csak azért említem, hogy a hazai egészségügy teljesítőképességét nemzetközi szinten is láthassuk. Hogy ki ne szaladjak az időből, és a képviselő úr konkrét két kérdésére is válaszoljak: Mi a lehetőség a genetikai vizsgálatok finanszírozási feltételeinek javításában? Rendkívül széles körű genetikai vizsgálat történik Magyarországon. Ezek tudományos keret terhére számolódnak el, kivéve egyetlenegyet, amit utólag az egészségpénz tár megfizet. Nyilván ez a járható út a továbbiakban; amennyiben a vizsgálatok szakmailag megalapozottak, az eredmények hitelesek, annyiban kerülhet át a kutatásból a rutinfinanszírozásba a kérdés. Nagyon fontosnak tartom azonban, hogy ne használjunk olyan érveket, mint ami a képviselő úr írott szövegében szerepel, hogy a beteg gyermek ellátása nagyságrendekkel nagyobb terhet jelent, mint a kiszűrés. Ez az érv hol igaz, hol nem igaz; de ha ezt az érvet így használjuk, akkor nagyon csúnya dolgok is mondhatók . Akkor mondható, hogy az öreg ember ellátása is sokkal nagyobb terhet jelent, mint az el nem látása. (Moraj a bal oldalon.) És ezt nyilván a képviselő úr sem gondolja komolyan. (Közbeszólás a bal oldalról: Nem erről beszélt!) Én csak az élet védelmére von atkozó dolgok fontosságára szeretnék itt rámutatni. Arra azonban — a szakmafejlődés jelenlegi vonalát figyelve — látok lehetőséget, hogy a klinikai genetika mint szakvizsgatárgy is megjelenjék. A szakorvosképesítés átszervezésével kapcsolatban kiterjedt v izsgálatok és elemzések folynak; ezekbe elvben be lehet vinni, sőt van is szó róla, hogy a klinikai genetika szakmai színvonalát egy szakvizsga is hitelesítse. Hiszen nagyon kemény döntésekről van szó, valójában a szülők döntéséről — mit vállalnak, mit nem — , az orvos feladata, hogy a leghitelesebb, tudományosan legkorrektebb válaszokat adja a szülők kérdéseire az adott
