Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. december 7. kedd, őszi ülésszak 33. nap (351.) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újra megnyitott részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - VARGA MIHÁLY (FIDESZ)
2442 során már lassan elfelejthettük azt, hogy külső forrásokból kell a d eficitet finanszírozni, három év után újra ezzel kell szembenézni. Ebben a helyzetben joggal tehetik föl a kérdést, hogy egy ellenzéki párt részéről milyen lehetőség volt egyáltalán arra, hogy módosító indítványokat nyújtsunk be, hiszen joggal mondhatják a zt, felesleges dolog az a házat — mondjuk — parkettázni vagy tapétázni, amelyiknek a vihar elvitte a tetejét és omladoznak a falak. Ennek ellenére úgy ítéltük meg, hogy egy 30 milliárdos átcsoportosításra reálisan lehetőség van, hogy valamilyen módon azokn ak a céloknak vagy szempontoknak, amelyeket fontosnak tartunk, szabad pénzeszközöket teremtsen az államháztartáson belül. Ezért olyan módosító csomagot készítettünk, amely ilyen mértékben helyezte volna át a költségvetésen belül a súlypontot. Ehhez nem let t volna szükség adóemelésekre, nem lett volna szükség olyan fejezeti elvonásokra, amelyek, mondjuk, az igazgatási részt megbénították volna. Sajnos, a Kormány nem támogatta ezeket a módosító indítványainkat. Három forrásból kívántunk elvonni. Az egyik ilye n nagyobb kör a privatizációs költségeknek a csökkentése lett volna, a másik a presztízs és politikai célú beruházásoknak a csökkentése, ezektől a források elvonása és a harmadik komolyabb forráslehetőséget a hivatali kiadások csökkentésében, valamint rész ben az önkormányzati normatívák átcsoportosításában teremtettük volna meg. Ezek a források lehetőséget adtak volna arra, hogy mind az oktatásra, mind az önkormányzati normatívákra, mind a gyermek- és ifjúságvédelem feladataira pénzeszközöket csoportosíthas sunk át, például nagyon fontosnak tartottuk volna, ha a bölcsődei normatívákra a kéthárom évvel ezelőtti megszüntetés után végre újra források teremtődnek. Erre a FIDESZen kívül az egyik kormánypárti képviselőnek is volt módosító indítványa, mind a kettő t elvetette a Ház. Volt még egy szempontunk, amelyikre forrásokat kívántunk átcsoportosítani, ezek környezetvédelmi tárgyú javaslatok lettek volna. Itt részben a sérülékeny vízibázisok védelméről, részben a szennyvízcsatornázásra megteremtett forrásokról l ett volna szó, és a Szigetköz védelmét szerettük volna támogatni. Ezek után érdemes szerintem néhány mondatot szólni arról, hogy melyek azok a célok, amelyeket a Kormány támogatásra méltónak tartott. Ha valaki megnézi azt az elkészített anyagot, amelyet az elfogadott módosító indítványok után állított össze a hivatal, akkor itt gyakorlatilag szembeugrók azok a fejezeti növekedések, amelyeket a Ház elfogadott. Itt nem ilyent kívánok megemlíteni, mint például a Földművelésügyi Minisztérium fejezetet, amely 3, 2 milliárdos növekedésre vagy növelésre tett szert, véleményünk szerint ez teljesen jogos, az agrárágazat jelenlegi helyzetében ezt nem tekinthetjük komolyabb összegnek. (10.20) Ami viszont egy bővebb, kiugróan magas tételt jelent, az, azt hiszem, a Népjól éti Minisztérium költségvetése. Ha valaki megnézi ennek a fejezetnek a kiadásait, láthatja, hogy a kiadások 51 milliárd forinttal nőnek a tervezetthez képest, és elérik — ha jól emlékszem — a 230240 milliárd forintot. Szó sincs arról, hogy mi kifogásolnán k azt, hogy a fejezet kiadásai nem meghatározott célok értelmében nőnek. Nem arról van tehát szó, hogy az a családipótlékemelés, amelyet a Ház elfogadott, ne lenne valós és megalapozott cél. Úgy vélem azonban, joggal tehetem föl a kérdést, hogy ez a kiadá snövekedés — mondom, 51 milliárd forintról van szó — nem járule hozzá ahhoz, hogy a hiány finanszírozásán keresztül az infláció meglódul, és külső források bevonására van szükség. Úgy ítélem meg: jó lett volna, ha a Kormány egyeztet a szavazás előtt a koa líciós képviselőkkel, és mondjuk, nem áll elő az az eset, hogy éppen a Kormány egyik tagja szavaz saját Kormánya ellenében egy indítvány szavazásakor.
