Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. szeptember 14. kedd, őszi ülésszak 4. nap (322.) - Interpellációk - ELNÖK(Vörös Vince): - TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ)
230 ELN ÖK(Vörös Vince) : Igen. Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Dr. Török Ferenc, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselője interpellációt nyújtott be a belügyminiszterhez, Adó és bűncselekmény — de mi lesz a sportszervezetekkel? címmel. Megadom a szót Török Ferenc képviselőtársunknak. Interpelláció: Dr. Török Ferenc (SZDSZ) — a belügyminiszterhez — Adó és bűncselekmény — de mi lesz a sportszervezetekkel? címmel TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ) Tisztelt Miniszter Úr, de gondolom, hogy az államtitkár úr fog válaszolni a kérdésemre. Úgy gondolom, hogy miután a miniszter úr feladatköréhez tartozik a magyar sport felügyelete, azóta volt alkalma áttekinteni a magyar sport jelenlegi helyzetét. Úgy gondolom, ho gy a miniszter úr előtt is ismert az egyesületek, sportszövetségek jelenlegi anyagi helyzete, és ezekkel összefüggésben rátekintése van, ha áttételesen is, a testnevelésre, illetve a diáksportra is. Az említett szervezetek a mai napig eljutottak a működőké pességük határára, sőt megítélésem szerint messze túlhaladták azt. A sport soha nem volt képes magát önállóan fenntartani. Az állami juttatások a sportszervezetek működésének csak egy töredékét fedezik. A jelenlegi adórendszerünk, a jelenlegi állami elvoná sok — beleértve a társasági adót, a személyi jövedelmi adót, az általános forgalmi adót, a társadalombiztosítási járulékot — olyan terheket rónak ezekre a társadalmi szervezetekre, amelyek teljes egészében ellehetetlenítik az egész magyar sportot. (15.20) Önök előtt is ismert, hogy a jelenlegi helyzet az Antallkormány hivatalbalépését követően alakult ki. Természetesen mindenki azt válaszolhatja erre, hogy ezek az egyesületek, szövetségek ma is működnek. Igen, mégpedig úgy, hogy adófizetési kötelezettségük nek túlnyomó részben vagy egyáltalán nem tesznek eleget. A pénzügyi kormányzat pedig megértően viselkedik, az adóbehajtás érdekében azokat az intézkedéseket, amelyeket más állampolgárokkal, más gazdálkodó szervezetekkel szemben megtesznek, egyszerűen nem l épik meg velük szemben. Ha összeadjuk az egyesületek, a szövetségek felhalmozott, meg nem fizetett társasági adóban, személyi jövedelemadóban és társadalombiztosítási járulékokban keletkezett adósságait, a legutóbbi parlamenti segítség ellenére is milliárd os nagyságrendű összeget kapunk. És itt mindjárt feltenném az első kérdést: A miniszter úr szerint mire számíthatnak ezek a sportszervezetek? Miből fogják tudni kifizetni a felgyülemlett adósságokat az összes kamattal, járulékokkal együtt, amelyek időközbe n még tovább fognak nőni? De folytatnám a kérdést és a gondolatsort. A Parlament a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényt úgy változtatta meg, hogy vétségként vagy bűntettként büntetni rendelte az adó, illetve a társadalombiztosítási kötelez ettség nem teljesítésével kapcsolatos jellegű mulasztásokat. A módosítás május 15. napján lépett hatályba. A cselekmények természetesen hivatalból üldözendők. Megítélésem szerint az általam említett sportszervezetek anyagi helyzete május után sem jobb. Sőt az adósságok növekedésével még rosszabb lett. Ez azt jelenti, ha a Kormány nem tesz lépést a sportszervezetek megmentése érdekében, akkor a mulasztásért felelős egyesületi szövetségi elnökök, vezetők egyértelműen a nagyságrend függvényében vétséget vagy b űncselekményt követnek el. Ennek következményeit természetesen majd viselniük kell. Ha a büntetőeljárások megindulnak — márpedig úgy tűnik, hogy azokat meg kell indítani — , akkor az egész magyar sport alapjaiban megrendül, és máról holnapra összeomlik. Kér dezem hát a miniszter urat, hogy ön milyen konkrét intézkedést kíván tenni a fenti helyzet kezelésére? Kérdezem vane tudomása arról, hogy a Kormány milyen intézkedéseket tervez, hogy a magyar sport ne hulljon szét elemeire?
