Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. szeptember 14. kedd, őszi ülésszak 4. nap (322.) - Interpellációk - ELNÖK(Vörös Vince): - JÓZSA FÁBIÁN, DR. belügyminisztériumi államtitkár:
231 Szeretnék konkrét választ kapni a társasági adó, a személyi jövedelemadó, az általános forgalmi adó és a társadalombiztosítási járulékok tekintetében különkülön is a sportszervezetek megmentése érdekében szükségesnek és a lehetségesnek tartott intézkedésekre. Várom a választ. (Taps.) E LNÖK(Vörös Vince) : Köszönöm szépen. Felkérem dr. Józsa Fábián belügyminisztériumi államtitkár urat, szíveskedjék az interpellációra válaszolni. Dr. Józsa Fábián belügyminisztériumi államtitkár válasza JÓZSA FÁBIÁN, DR. belügyminisztériumi államtitkár: Tisz telt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Török Ferenc Képviselőtársam! A magyar sport és testnevelés jelenlegi helyzete ismert az Országgyűlés előtt, hiszen március második felében a tisztelt Ház igen beható vitát folytatott erről a kérdésről. Mint k épviselő úr bizonyára emlékszik, az Országgyűlés március 23i ülésnapján fogadta el a testnevelés és sport megújításának koncepciójáról szóló határozatát, valamint a Nemzeti Sport Alapról szóló törvényt. Az országgyűlési határozat részletesen tartalmazza a testnevelés és sport területén az elmúlt évtizedekben, valamint a közelmúltban kialakult helyzetet, amelyet a határozat szerint — idézem — az elmúlt évtizedek politikája, főképp az elhibázott gazdaságpolitika, valamint sport- és oktatáspolitika idézett el ő. Ezekben az évtizedekben a sportnak kirakatszerep jutott a magyar politikában. A szocialista állam felsőbbségét igyekezett bemutatni a nemzetközi sportsikerek hajszolásával, miközben — hogy ismét az országgyűlési határozatra hivatkozzam — a testkultúra n em integrálódott a kultúra egészébe, nem történt meg az egészség, a fizikai edzettség fontosságának elismerése, a lakosság egészségügyi állapota pedig folyamatosan romlott. Az előzőekben vázolt szemléletet tükrözte a sport támogatási rendszere is, amelyben döntően az állami költségvetésen és a nagy állami vállalatokon keresztül a versenysportra és az élsportra szinte számolatlanul folyt a pénz, a diáksport és az amatőrsport pedig szépen és csendesen sorvadt. Emlékeztetnem kell képviselő urat, hogy a sportot érintő megszorítások nem az Antallkormány terhére írandók. A szocialista gazdasági rendszer romjainak megtámasztására irányuló adóreformokat a megelőző kormányok vezették be, erről több — a körünkben helyet foglaló — képviselő bővebben tudna szólni. (Bék esi László: Szívesen.) A gazdasági szabályozó rendszer folyamatos, a sportegyesületek helyzetét is rontó módosítása is megkezdődött már az 1980as évek közepén, eladósodásukkal együtt. Kétségtelen, hogy teljes hatása a nagy állami szponzorok eltűnése után látványosan valóban az utóbbi években most jelentkezik. Fel kell tenni, tisztelt képviselőtársaim, azt a kérdést is, megtetteke mindent a sportvezetők, hogy ehhez az új helyzethez alkalmazkodjanak, vagy változatlan felfogásban tevékenykedneke ma is, csak úgy, mint évtizedeken keresztül, bízva az új szponzorokban, és bízva a régi kapcsolatokban? A profi- és amatőrsport szétválasztása érdekében megfontoltáke, hogy eredménytelen sportágakban vagy középszerű teljesítmények mellett szükségese változatlan szám ú vezető, edző és sportoló munkaviszonyban tartása? Az ön által említett nagy összegű adó- és társadalombiztosítási járulék hátralék döntő mértékben megítélésünk szerint a szemléletüket meg nem változtató, vagy megváltoztatni nem tudó sportegyesü leteknél keletkezett. Ennek ellenére mind a társadalombiztosítási önkormányzatok, mind az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megértésének köszönhetően moratóriumot kaptak a sportszervezetek a következő év végéig a tartozások rendezésére egyénileg kötött megállapodások alapján. A hatályban lévő társaságiadótörvény kedvezményeket nyújt a társadalmi szervezeteknek, és ezek között a sportegyesületeknek is. Nem kell ugyanis társasági adót fizetni, ha a vállalkozási tevékenységből származó bevételük vagy éves szinten nem haladja meg a 10 millió forintot, vagy pedig összbevételük 10%át. A sportegyesületek bevételeinek növelését célozza az a rendelkezés,
