Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 29. hétfő, őszi ülésszak 29. nap (347.) - A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - ELNÖK (Dornbach Alajos):
2149 kifizetett segély összege hagyatéki teherként bejelenthető legyen az ingatlan vagyoná nak terhére. Nem indokolt, hogy az örökösök, akik az állampolgár eltartásáról, gondozásáról nem gondoskodtak, az örökséget minden teher nélkül megkapják. A családok támogatását jelenti másodszor az, hogy a javaslat a gyermeknevelési támogatás feltételrends zerét itt is bővíti, amikor a szülő saját háztartásában neveltnek tekinti azokat a gyermekeket is, akik csak átmeneti jelleggel vannak távol a szülői háztól, így kollégiumban, diákotthonban vagy esetleg kórházban. A saját háztartásban neveltek törvényjavas lat szerinti felsorolásából viszont hiányolom a hetes jelleggel elhelyezést biztosító intézményekben, a hetes óvodában, átmeneti otthonban, hasonló helyeken ellátott gyermekek ügyét. (17.00) Itt is családban élő, állami gondoskodásban nem részesülő kiskorú ak kapnak ellátást, amelyért a szülők térítési díjat fizetnek. A gyerekek ruházatáról, hétvégi, illetve iskolaszüneti ellátásokról szintén ők gondoskodnak, ezért méltánytalannak tartom, hogy egy jogosult — az egyéb feltételek megléte esetén — emiatt nem ve heti igénybe ezt az ellátási formát. A javaslat szerint nem állapítható meg a gyermeknevelési támogatás annak a jogosultnak sem, aki rendszeres pénzellátásban részesül, még akkor sem, ha ez a pénzellátás nem éri el a gyermeknevelési támogatás havi mértékét . Ez hátrányosan érintheti a jogosultak egy részét. A javaslat szerint az ápolási díj esetében ugyanez a helyzet. Indokolt lenne ez utóbbi esetben a támogatás mértékéig kiegészíteni az ellátást. A törvényjavaslat már egyértelműen családi személyi jövedelem joggyakorlatban előforduló fogalmait is helyrerakja. Most már nincs gond, hogy kinek mi terheli jövedelembevallását. Sok vitát tesz feleslegessé, hogy már a javaslat kimondja: a családi pótlékot, az árvaellátást, a házastársi pótlékot, a házastárs után já ró jövedelempótlékot és a tartásdíj címén kapott összeget a jövőben annak a személynek a saját jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt megállapították, illetve fizetik. A gyermeknevelési támogatás jogosultságát is egyértelműen határozza meg. Nagyon örvendetes, hogy kibővíti a jogosultak körét. Új szabály például az is, hogy halálesetkor azt követően még három hónapig jár a támogatás. Az élet adta körülmény, hogy a munkanélküliség miatt egyre több anya nem jogosult gyesre, gyedre, és így a z ő esetükben megoldást jelent az, hogy már a legkisebb gyermek harmadik életévének betöltése előtt gyermeknevelési támogatást kaphatnak. Összességében megállapítható, hogy ez a törvénymódosítás az egy éve meghozott törvény végrehajtása során jelentkező pr oblémáinak a finomítását végzi, és egyben kedvezőbb lehetőségeket nyújt rászorulóknak és törvényalkalmazóknak. Úgy látjuk, hogy a javaslat — bár még további módosítások várhatók — önkormányzat- és állampolgárpárti. Részletes vitára alkalmasnak tartjuk. Kös zönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! Most 15 perces szünet következik. Pontosan 17 óra 20 perckor folytatjuk tárgyalásunkat. (A szünet 17 óra 4 perctől 17 óra 18 percig tartott. — Az elnöki széket dr. Dornbach Al ajos foglalja el. — Jegyzők: Tóth Sándor, Boros László.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Soron következik a szociális igazgatásról szóló törvény módosítására irányuló törvényjavaslat módosításának vitájában Kovács Pál képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának vezérszónoka. Felszólaló: Dr. Kovács Pál az MSZPképviselőcsoport nevében
