Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 24. szerda, őszi ülésszak 28. nap (346.) - Az Országgyűlés Házszabályainak módosításáról és egységes szövegéről szóló 8/1989. (VI. 8.) országgyűlési határozat módosítását indítványozó országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Vörös Vince): - HACK PÉTER, DR. (SZDSZ)
2121 Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Közeledünk a részletes vita lezárásához, ezér t különösen fontos a szabad demokraták részéről reagálni arra a nyilatkozatra, amit Salamon László tett a mai részletes vitában elmondott hosszú felszólalásában. … azt mondta, hogyha jól értettem a nyilatkozatát, hogy ha a Ház bizonyos indítványokat nem fo gadna el, esetleg olyan indítványokat elfogadna, amiket az ügyrendi bizottság is támogat, akkor olyan mértékben megváltozna a Házszabály, hogy jobb lenne, ha nem történne meg egyáltalán a változtatás. Ez a nyilatkozat azért aggasztó, mert nem vagyunk abban a helyzetben, hogy tudjuk, Salamon László a saját nevében mondta ezt, vagy mint az MDF elnökségi, frakcióvezetőségi tagja… (Dr. Salamon László szólásra jelentkezik.) Köztudott: erről a törvényről csak akkor érdemes szavazni, egyáltalán a szavazást megkezd eni, ha előre látható, hogy meglesz a szükséges többség — egyébként időpazarlás. Emlékeztetem a tisztelt Ház tagjait, hogy két és fél évvel ezelőtt kezdődött el a Házszabály reformja, de már a megalakulástól fogva igény az, hogy a korszerűtlen Házszabályt egy teljesen új Házszabály váltsa fel. Kiderült, hogy nem sikerül konszenzust teremteni a teljesen új Házszabályról, ezért tavaly ilyenkor az a megállapodás született: próbáljunk meg mégis egy új Házszabályt készíteni, és ha ez nem sikerül, akkor történjék részleges módosítás. Tavasszal kiderült, hogy nem fog sikerülni az új Házszabály, ezért csak részleges módosításra tett javaslatot az ügyrendi bizottság. Jelenleg úgy néz ki, kétséges, hogy ez a részleges módosítás is megtörténik, mivel a konszenzus, ami az ügyrendi bizottságban létrejött, megkérdőjeleződött az imént. Szeretném ezért, hogyha a mai napon, a részletes vita lezárását követően és a szavazás megkezdése előtt még tisztáznák a frakciók, vane értelme egyáltalán szavazni. Ha nincs értelme szavazni erről az indítványról, mert úgy járunk vele, hogy végigszavazzuk, és a végén nem kapja meg a szükséges többséget, akkor ezt a szavazási processzust el kell halasztani. (13.20) Amiről röviden szólni szerettem volna a részletes vitában, az három kérdés, és bizonyos értelemben az előttem szólók mind a három kérdést érintették. Az első kérdés a módosító indítványok kérdése, amiről Fekete Gyula beszélt előttem, a második kérdés az érdekképviseletek bekapcsolódása a törvényalkotás folyamatába, a harmadik kérdés pedig a vizsgálóbizottságok ügye. A módosító indítványokkal kapcsolatosan Fekete Gyula valóban imponáló adatokat mondott el, hogy a különböző országokban hogyan néz ki a módosító indítványok benyújtása, illetőleg elbírálása. Az őáltala elmondott példák eng em ismét megerősítettek abban a meggyőződésemben, hogy a nemzetközi példák azért jók, mert nemzetközi összehasonlításban mindenre és mindennek az ellenkezőjére lehet példát találni. Önmagában egyik megoldás sem mond semmit, hiszen — csak egy elemet ragadné k ki — a francia példában már kettő képviselő is elég ahhoz, hogy a módosító indítványokról szavazzanak, de köztudott, hogy Franciaországban a frakcióvezetők az egész frakció helyett szavazhatnak, tehát gyakorlatilag nem kell a képviselőnek jelen lenni a s zavazásnál, ebben az esetben nagyjából mindegy, hogy hányszor szavaznak, ha ez egykét embernek, a frakciók nevében szavazóknak jelent csak munkaterhet. Megint más a helyzet az egyéni jogosítványoknál egy olyan parlamentben, ahol 200 vagy ehhez hasonló nag yságrendű számban vesznek részt képviselők, és más a helyzet ott, ahol közel 400 képviselő foglal helyet az országgyűlésben. Megint más a helyzet az egykamarás és a kétkamarás parlamentek esetében. Ezért szerintem a nemzetközi példák csalókák. Amiből szeri ntem a jelenlegi Parlamentünk gyakorlatában le kell vonnunk a következtetést, az a módosító indítványok nemzetközi összehasonlításban iszonyatosan nagy száma. Nincs olyan parlament, ahol több tízezer szavazásra kerül sor, mint nálunk, megalakulásunk óta — nem tudom a pontos számot, de — az évenként kiadott statisztikák azt mutatják, hogy évente hatnyolcezerszer kell szavaznia egy képviselőnek. A politikai évkönyvben jelentek meg ezek a statisztikák a részvételi arányokról, és ha jól emlékszem, évi hatnyol cezer szavazást regisztráltak. Ez döbbenetes szám. Az amerikai képviselőház évente 200, usque 300szor szavaz. Ebben az esetben külföldön akárkivel beszélünk, mindenhol megkérdezik azt, hogy mi a szerepük a bizottságoknak, és tényleg, a mi
