Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 24. szerda, őszi ülésszak 28. nap (346.) - Az Országgyűlés Házszabályainak módosításáról és egységes szövegéről szóló 8/1989. (VI. 8.) országgyűlési határozat módosítását indítványozó országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Vörös Vince): - SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ) az ügyrendi bizottság alelnöke:
2112 esetekben a bizottságok előtt sor kerülhessen. Erre azonban a módosító javaslat a jelen formájában alkalmatlan, illetőleg ezt nem így kívánja rendezni. Tisztelt képviselőtársaim! Az említett kérdések olyanok, melyekben a helyes döntés megválasztása véleményem szerint Országgyűlésünk működését jelentős mértékben befolyásolja, téves döntésünk esetén érzékeny károkat okozva rossz irányba. Olyan sarkpontok ezek, melyek hibás elbírálása esetén nem tudnék más döntést jó szívvel ajánla ni a Háznak, mint az előterjesztés egészének elvetését. Remélem, hogy az érvek meg fogják győzni az ügyrendi bizottságot és az adott sarkponti súlyú kérdésekben a helyes álláspontot foglalja el. Kisebb, apró véleményeltérések nem állhatnak útjába a Házszab ályok korszerűsítésének. Így — bár még lenne mondanivalóm — a kisebb jelentőségű kérdésekről nem akarok szólni. Csupán egyetlenegyet említenék meg mégis. Tipikus példáját a felesleges pótcselekvésnek, és annak, hogy milyen kérdésekben tudott — véleményem s zerint indokolatlanul — merev maradni az ügyrendi bizottság. Az alkotmányügyi bizottságot érintő javaslatra szeretnék utalni. Őszintén szólva nem tudtam megérteni, hogy miért kell a bizottság házszabályi megjelölésén változtatni, ha és amennyiben feladata, hatásköre és szerepe, mint az a bizottsági vitán kiderült, érintetlen marad. Miért kellett a bizottság hatáskörét meghatározó kritériumot — idézem a hatályos házszabályi megoldást, nevezetesen — : "ha a bizottság állásfoglalására szükség van", ezt arra a k itételre változtatni: "ha az Országgyűlés elnöke a javaslatot a bizottságnak kiadja." Tudniillik minden bizottságnak, így az alkotmányügyi bizottságnak is az Országgyűlés elnöke adja ki véleményezésre a törvényjavaslatokat. Ez eddig is így volt, gondolom, így is lesz a jövőben, és ez a Házszabályban a 30. §ban egyébként is így szabályozott. Talán az a cél vezeti az ügyrendi bizottságot, hogy az alkotmányügyi bizottság esetében kétszer is benne legyen a Házszabályban, hogy az általa megtárgyalt törvé nyjavaslatokat az elnök határozza meg. Ugyanezzel a logikával a költségvetési bizottságnál sem úgy kellene meghatározni a költségvetési bizottság hatáskörét, ahogy ez most van, nevezetesen, hogy meg kell tárgyalni minden, a költségvetést érintő javaslatot, tehát akkor itt sem az objektív szükségesség felől kellene megközelíteni a kérdést, hanem e bizottság tekintetében is a Házszabály 30. §ában foglalt kitételt kellene megismételni, és akként rendelkezni, hogy a költségvetési bizottság azokat a javaslatoka t tárgyalja meg, melyeket az Országgyűlés elnöke a bizottság számára véleményezésre kiad. Tisztelt képviselőtársaim! Azzal zárom felszólalásomat, hogy Házszabályaink megalkotásakor azzal a különös gonddal járjunk el, melyet a szabályzat alkotmányjogi jelen tősége és kétharmados többséghez kötött elfogadási szabálya számunkra felkiáltójelként jelez. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps.) (12.40) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Megadom a szót dr. Szigethy István képviselő úrnak a Szabad Demokraták Szö vetsége részéről. Felszólaló: Dr. Szigethy István, az ügyrendi bizottság alelnöke SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ) az ügyrendi bizottság alelnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Elnézést, kétféle minőségben kérek most szót. A vita megkezdésekor elnö k úr csak az alkotmányügyi bizottság elnökét kérdezte meg; én az ügyrendi bizottság alelnökeként pár szóban szeretném ismertetni az ügyrendi bizottságban lefolytatott eljárást. Utána pedig el fogom mondani a saját felszólalásomat. Az ügyrendi bizottsághoz 51 különböző módosítási javaslat érkezett be. Az ügyrendi bizottság ezeket végigtárgyalta, közülük 13at támogatott. A 13 közül 12vel az alkotmányügyi bizottság is egyetértett. Az alkotmányügyi bizottság nem értett egyet Tölgyessy Péternek azzal a javasla tával, amelyről egyébként Salamon László az előbb már beszélt, amely tehát az érdekképviseleteknek a bizottsági munkában való részvételét kívánja szabályozni; ugyanakkor fordítva: az ügyrendi
