Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 24. szerda, őszi ülésszak 28. nap (346.) - Az Országgyűlés Házszabályainak módosításáról és egységes szövegéről szóló 8/1989. (VI. 8.) országgyűlési határozat módosítását indítványozó országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Vörös Vince): - SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ) az ügyrendi bizottság alelnöke:
2113 bizottság nem értett egyet Salamon Lászlónak a 40. és 41. sorszá m alatti javaslatával, amit viszont az alkotmányügyi bizottság támogatott. Egyébként a két bizottság támogatottságában nincs különbség. Az ügyrendi bizottságban folyó munkánál mindenki megkapta a lehetőséget, hogy a véleményét kifejtse, így Salamon László is. Tehát azok az aggályai, amelyeket itt most utólag elmondott, nagy részben tisztázhatóak lettek volna, ha az ügyrendi bizottság munkájában részt vett volna akkor, amikor a javaslatait tárgyaltuk. Volt, hogy ott volt, de hosszú időn keresztül nem. Ezzel befejeztem az ügyrendi bizottság nevében elmondott rövid beszámolómat. A továbbiakban érdemben szeretnék a Házszabályhoz hozzászólni. Kezdem azzal, hogy nagyon hoszszú előkészítő munka előzte meg ezt a módosítási csomagot, amelyet végül is kompromisszumkén t mind a kormánypárti, mind pedig az ellenzéki képviselők el tudtak fogadni az ügyrendi bizottságban. Hangsúlyozom, kompromisszumként; voltak olyan elemek a javaslatokban, amelyek vagy az egyik félnek, vagy a másiknak nem tetszettek, de végül is ez a megál lapodás létrejött. Hangsúlyozni szeretném ennek a kompromiszszumnak, ennek az egyetértésnek a súlyát, hiszen kétharmados jogszabály a Házszabály is, amelyet nem lehet másként meghozni, mint úgy, hogyha ahhoz biztosítjuk a Parlamentben a kétharmados szavazá shoz szükséges többséget. Úgy tűnt az ügyrendi bizottságban, hogy ez a többség biztosított, és éppen ezért a Házszabály szükséges, szűkebb körű módosítására sor kerülhet. Az elhangzottak után, sajnos, aggályaim vannak, hogy ez valóban megvalósul, hiszen em lékeztetni szeretném az Országgyűlést arra, hogy a médiatörvénynél is a kulturális bizottságban létrejött egy megállapodás — az alkotmányügyi bizottságban fölvetődött néhány kormánypárti javaslat viszont lehetetlenné tette azt, hogy a törvény megszülethess en. Tartok attól, hogy a most elhangzottak esetleg megkérdőjelezik azt is, hogy a Házszabályt az Országgyűlés — akár ebben a korlátozott formájában is — érdemben meg tudja változtani. Az ügyrendi bizottság és az alkotmányügyi bizottság közötti vitapontokró l szeretnék beszélni. Nem látom értelmét, hogy olyan kérdésekről is beszéljek, ahol az egyetértés biztosított, tehát minden további nélkül a kétharmados többséget a Parlament valószínűleg biztosítani fogja az egyes javaslatok megszavazásához. A két bizotts ág közötti vitapontok részben Salamon Lászlónak a kivételes eljárással kapcsolatos javaslatait érintik, részben pedig Tölgyessy Péternek az érdekképviseletek bevonására előterjesztett javaslatát. Salamon László hosszasan foglalkozott azokkal a módosító jav aslatokkal, amelyeket az ügyrendi bizottság a kivételes eljárás egyszerűsítése végett terjesztett elő. Itt előre szeretném jelezni, ha azt a két javaslatot, amely két rendelkezés elhagyását tartalmazza, s amelyet Salamon László előterjesztése után az alkot mányügyi bizottság támogatott — bár ezt az ügyrendi bizottság nem támogatta — , tehát ha e két rendelkezés, amelyet az ügyrendi bizottság be kíván építeni a kivételes eljárásba, kiesne, abban az esetben értelmezhetetlenné válna egységesen a kivételes eljárá s, és éppen ezért valószínűleg kivételes eljárásra a Parlament további időszakában, a ciklus végéig már aligha kerülhetne sor. Itt szeretném jelezni azt, hogy tartalmilag is, nem csak formailag gondot jelentene ennek a két Salamon Lászlójavaslatnak a megs zavazása. Ugyanis az egyes módosító indítványokról vita nem folyik a Parlamentben, tehát a plénumon; a bizottsági jegyzőkönyvek idáig nem érkeznek el. Az eddigi szabályok korlátozott lehetőséget biztosítottak arra, hogy a Parlament ezekben a kérdésekben sz avazzon, de bizonyos rövidebb felszólalásokra sor került. Nos, ha úgy valósulna meg, hogy a vita valóban — a kivételes eljárás szabályai szerint — a bizottságban zajlik le, s ugyanakkor mindenféle módosító indítványról kellene szavazni a plénumon, akkor ne m lennének döntési helyzetben a képviselők. Még jegyzőkönyv sem áll rendelkezésünkre, hogy milyen érvek hangzottak el! És éppen ezért tartanék attól, hogy összevissza szavaznának, vagy legföljebb mechanikusan követnék az előterjesztő javaslatait, és nem na gyon tudnák, hogy miről
