Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 24. szerda, őszi ülésszak 28. nap (346.) - A honvédelemről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Vörös Vince): - SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
2104 módosító indítványokat is. Ezekkel túlnyomó részben egyetértett, néhány kérdésben azonban még megoldatlan problémák vetődtek fel. Ennek a kérdésnek az elősegítésére a mai napig három kapcsolódó módosító indítványt terjesztettem elő — röviden erről szeretnék beszélni. Az első kettő Wachsler Tamás módosító indítványaihoz kapcsolódik. Wachsler Tamás FIDESZes képviselő nagy terjedelmű módosítóindítványcsomagot adott be, és ezeknek az indítványoknak nagyon nagy részét a bizottságok támoga tták is. Az alkotmányügyi bizottságban azonban két, büntetőjogot érintő módosító indítványánál szakszerűségi problémák merültek fel, amelyek a honvédelmi törvény adott rendelkezéseit nehezen alkalmazhatóvá tennék. (12.00) Nem akarok ezekbe a kérdésekbe bel emenni, részben eljárásjogi, részben anyagi büntetőjogi pontatlanságok ezek, az alkotmányügyi bizottságban a bizottság álláspontja meglehetősen egyértelműen kialakult ezeknél a kérdéseknél, ezeknek megfelelően két kapcsolódó módosító indítványt terjesztett em elő. A másik kérdés érdekesebb. A hatpárti módosítócsomag az együttes jelentés 341. pontjában tartalmazza azt az új rendelkezést, hogy, idézem: "Ha a baleset vagy a halál polgári védelmi kötelezettség vagy polgári szolgálati kötelezettség teljesítésével összefüggésben következik be, az üzemi balesetekre, foglalkozási betegségre vonatkozó társadalombiztosítási szabályok szerint kell eljárni." Ezt a javaslatot a bizottságok támogatták, az előterjesztő képviselője egyetértett vele. Az alkotmányügyi bizottsá g ülésén megkérdeztem a Honvédelmi Minisztérium képviselőjét, hogy mi a helyzet azokkal, akik 1989 óta, tehát a polgári szolgálat bevezetése óta hasonló jellegű sérülést szenvedtek vagy esetleg meghaltak. Megnyugtató választ nem kaptam. A Munkaügyi Miniszt ériummal való konzultálást ajánlották fel, a következő napirendi pontnál a Munkaügyi Minisztérium képviselője jelen volt, tőle is megkérdeztem, hogy vane erre megnyugtató megoldás, ő sem tudott erre a kérdésre válaszolni. Ezért előterjesztettem egy olyan kapcsolódó módosító indítványt, amely szerint akik a polgári szolgálat bevezetése óta ilyen jellegű sérüléseket szenvedtek, hasonló helyzetbe kerülhessenek, mint azok, akik a törvény hatálya alatt szenvednek el a későbbiekben ilyen sérüléseket. Természetes en ha van megnyugtató megoldás, és a tárcák ezt tudják közölni, akkor ezen a kapcsolódó módosító javaslaton tudunk változtatni, akár vissza is vonhatom, hogyha más úton ez a kérdés rendezett, tartok azonban attól, hogy a tegnapi alkotmányügyi bizottsági vi tának megfelelően igazából nem figyeltek oda kellően ennek a kérdésnek a rendezésére, és lehetséges, hogy joghézag keletkezne a törvényben. Ezért a kapcsolódó módosító indítványomat előterjesztettem, természetesen a tárcák véleményének megfelelően ebben bá rmiféle módosítást hajlandóak vagyunk végigvinni. A másik kérdés a Bejczy Sándorféle alkotmánymódosítás kérdése. Az Alkotmány módosítása nagyon komoly dolog, általában többpárti egyeztetések előzik meg, minden szóra oda kell figyelni, vizsgálni kell az al kotmánymódosítás különböző összefüggéseit nemzetközi szerződésekkel, az Alkotmány más rendelkezéseivel, esetleg hatályban levő jogszabályokkal, amelyeket a módosítás érintene. Nem szerencsés ezért, hogyha alkotmánymódosításhoz úgy fogunk hozzá, hogy előter jesztünk egy szöveget valamely parlamenti szakbizottság asztalára, ahol esetleg ezekkel az alkotmányossági kérdésekkel nem is foglalkoznak igazán, csak a szakterülettel, és akkor ebből vonunk le olyan következtetéseket, hogy létrejött valamiféle megegyezés . Én azt hiszem, hogy alkotmányt nem így kell módosítani. Bejczy Sándor figyelmét szeretném csak arra felhívni például, hogy a felszólalásában volt egy pontatlanság. Az Alkotmány 63. §a szerint a Magyar Köztársaságban az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetőleg azokhoz csatlakozni. Utána nem vitásan van korlátozás, tehát politikai célt szolgáló fegyveres szervezet az egyesülési jog alapján nem hozható létre, és az is, hogy az egyesülé si jogról szóló, valamint a pártok gazdálkodásáról, működéséről szóló törvény elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Tehát az egyesülési jog alkotmányos alapjog. Az alkotmányos
