Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 23. kedd, őszi ülésszak 27. nap (345.) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása 31765 - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - WESZELOVSZKY ZOLTÁN, DR. (FIDESZ)
2046 előá lló 10 milliárdos növekedés még így is jóval elmarad attól a kiadási kötelezettségtől, amelyet az önkormányzatoknak a közalkalmazotti bértábla bevezetésével öszszefüggésben kell vállalniuk. Szeretném ezért hangsúlyozni, hogy javaslatom esetleges elfogadása sem jelentené tehát a terhek kiegyenlítését, legfeljebb csak enyhítését. Ezzel kapcsolatosan fontosnak tartom azt is kiemelni, hogy a költségek megosztásában — amilyen mértékben az csak lehetséges — a FIDESZ az önkormányzatok túlterhelését csökkentő, mélt ányos tehermegosztásra törekszik. Ennek érdekében önkormányzatokkal összefüggő módosító javaslatainkat több indítványban adtuk be. Megadva ezáltal indítványaink különkülön való elfogadásában rejlő lehetséges optimum elérésének jobb esélyét. Tisztelt Ház! A már felsorolt, az önkormányzatok működését egyre inkább ellehetetlenítő körülmények miatt is elfogadhatatlan a helyi önkormányzatok településüzemeltetésére fordítható keretösszegének az idei 41,6 milliárdról 39,5 milliárdra való csökkentésének terve. Ez azért is furcsa, mivel a településüzemeltetés költsége sehol sem csökken, ellenkezőleg, több összetevő miatt is növekszik. A tényezők közül elég csak az áfatörvény módosulása következtében előállt ellentmondásra utalni. Miközben az áfa emelésével együtt j áró többletkiadások az önkormányzatokra hárulnak, addig a törvény megváltozása következtében előálló többletbevétel kizárólag a központi költségvetésben jelenik meg. De említhető itt az illetékekből származó bevétel is, amely korábban 100%ban a helyi önko rmányzatoknál maradhatott, addig az 1994es költségvetési tervezet a bevételek 5050%os megosztását tervezi a központi költségvetés és az önkormányzatok között. Nem elfogadható a településüzemeltetéshez kapcsolódó normatív hozzájárulá s tervezetben szereplő csökkentésének indokolása sem, mely összefüggésbe hozza ezt a változtatást a személyi jövedelemadóból származó bevételek növekedésével. Ugyanis itt a hivatkozás makroszintű folyamatokra vonatkozik, amely — mint tudjuk — másként néz k i mikroszinten. Köztudott, hogy ez a többletbevétel inkább a városokban és a nagyobb településeken képződik, ugyanakkor a községekben és a kisebb településeken, ahol a személyi jövedelemadó növekedéséből csak igen keveset vagy semmit sem érzékelnek, ott a népességarányos településüzemeltetési normatíva csökkentése igen hátrányosan érinti az önkormányzatokat. Különösen akkor, ha a céltámogatási rendszer tervezett változásai is elsősorban ezeket a kistelepüléseket érintik kedvezőtlenül. Ezekre a körülményekre tekintettel nyújtottam be a 14130as számú módosító indítványomat, amelyben javasolom, hogy a helyi önkormányzatok településüzemeltetésre fordítható keretösszegét az Országgyűlés emelje meg valamivel több, mint 2 milliárd forinttal. (21.00) Ugyanakkor jav asolom, hogy a XIII. fejezetszámú, 16. címszámú és 3. alcímű tételét, mely az Állami Vagyonügynökség szavatossági jótállás, kezességvállalás előirányzatát foglalja magában, ugyanezzel az összeggel csökkentsék. A Vagyonügynökségnek ennek a feladatkörnek ell átására információim szerint még mindig elegendő, mintegy 13 milliárdja marad. Tisztelt képviselőtársaim! Megközelítően másfél milliárd átcsoportosítására teszek indítványt a 14127es és a 14128as számú módosító javaslataimban, melyeknek a megemelt normat ívákon keresztül kedvezményezettje az általános iskolai, a gimnáziumi, a szakközépiskolai, a szakmunkásképzőiskolai oktatás, a gyermek- és ifjúságvédelem, valamint a fiatalkorúak egészségügyi gyermekotthoni ellátása. Az oktatási normatívák keretösszegének emelését célzó kezdeményezéseket az eddig lefolytatott vitákban a pénzügyi kormányzat azzal az indoklással hárította el, hogy hivatkozott az érintettek, például az általános iskolás tanulók számának csökkenésére. Ez az érv azonban nem fogadható el, mivel az önkormányzati kiadásokat a központi normatíva egyre kisebb arányban képes fedezni.
