Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 23. kedd, őszi ülésszak 27. nap (345.) - A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (Szabad György): - SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter:
2004 (Az elnöki széket Szabad György foglalja el. — Dr. Horváth Józsefet Juhász Péter váltja fel a jegyzői székben.) A magánszemélyek jöved elemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozatala ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról szóló törvé nyjavaslat határozathozatalával folytatjuk munkánkat. Kérem képviselőtársaimat, hogy a Ház határozatképességét őrizzék meg. Az előterjesztést új változatban 12838as számon kapták kézhez. Minthogy miniszteri válaszadásra még nem került sor, megadom a szót Szabó Iván pénzügyminiszter úrnak. Dr. Szabó Iván pénzügyminiszter válasza SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter: Mélyen Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A személyijövedelemadótörvény módosításáról ismét, mint minden évben, kemény vita folyt, köze l 200 módosító indítvány felett. E jó szándékú vitának köszönhető, hogy a kormány által benyújtott javaslatokhoz olyan módosító indítványok születtek, amelyeket a bizottsági vitában a Kormány is támogatott. Az indítványok a törvényjavaslat minden területét érintették ugyan, de azok mégis az adó néhány kulcsfontosságú kérdéskörére, így az adótáblára, az adóalapot csökkentő kedvezményekre, a szigorító intézkedések enyhítésére vagy éppen azok kibővítésére irányultak. Az indítványokban egyértelműen erősíteni kí vánták az adóztatás szociális érzékenységét olyan adózási elemek törvénybe építésével, amelyek a családok számát, élethelyzetét jobban figyelembe veszik. Előtérbe került az általános adóterhelés mérséklésének igénye is. A bizottsági viták során bontakozott ki ez a törvényjavaslat szigorító intézkedéseit enyhíteni szándékozó módosító indítványok közül. Tisztelt képviselőtársaim! Mielőtt rátérek az indítványok és a vita fontosabb témaköreire, szeretném megköszönni a részletes vitában tanúsított konstruktív sz ellemet és együttműködést, mely lehetővé tette, hogy a Kormány szándékai és a bizottságok által is támogatott javaslatok összetalálkozzanak. Elsőként említem meg a benyújtott új adótáblát, mely az alacsonyabb jövedelműek adóterhelésének mérséklését célozza meg, kiegészítve a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék adóalapból való levonhatóságának bevezetésével. Még egyes sajtónyilatkozatok is elismerték, hogy a Kormány javaslata a legszélesebben értelmezett közvélemény egyetértésével találkozott. Kezdettől fogva, az 1988. évi adóreform bevezetése óta elvárt igény volt a járulék levonhatóságának megadása. Éppen ezért a meglepetés erejével hatott, hogy ezt a lépést miért kifogásolta több képviselőtársam. Végül is remélem, hogy a szakmailag kétkedő képviselőtár saimat is meggyőzte a vitában elhangzott érvelés, hogy a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot véglegesen nem vonjuk ki az adózás alól, hiszen a nyugdíj melletti jövedelemszerzéskör adóalappá válik, viszont a nyugdíjra eső adót azért nem kell megfizet ni, mert a nyugdíj számításának alapja a már adózott jövedelem, a nettó jövedelem. Nyugodt lelkiismerettel mondhatom, hogy a két járulék levonhatóságának törvénybe foglalása ennek a parlamenti ciklusnak az adóztatás klasszikus alapelveit követő, eddig péld a nélküli fegyverténye. Először is azért, mert önmagában 30 milliárd forinttal csökkenti az állampolgárok adóalapját, mintegy 6%os reáljövedelemnövekedést eredményezve, az adózók legszélesebb rétegeit
