Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 23. kedd, őszi ülésszak 27. nap (345.) - A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (Szabad György): - SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter:
2005 érintően, és a hozzárendelt adótáblával még az átlago snál többet kereső, de azért valóban nem gazdag, manapság sokat gyűrődő vezető, menedzserréteg számára is megvalósítja a sokat emlegetett valorizációt. Másodszor pedig azért tekintem fegyverténynek ezt, mert az előremutató módon tesz lépést olyan irányban , hogy az adó ne terheljen költséget, olyan kötelező befizetést, ami később adóalapot képező jövedelmek potenciális forrása. Végül szeretnék rámutatni e lépésnek az összefüggéseire az alapítványi adományok tárgyában elfogadott módosítási javaslattal is. A konstruktív bizottsági vita eredményeként az alapítványi támogatások korlátozására vonatkozó mérték tekintetében is megegyezés született. A civil szervezetekkel megindult párbeszéd felszínre hozta az ezen a területen lévő problémákat, az elért eredményeket és a sikeres kezdeményezéseket. A többfordulós egyeztetés alapján indokolt volt a nagyon szigorú korláttól elállni. A párbeszéd alkalmat adott arra is, hogy a másik fél érzékelje az adózási rendszer gondjait, és megértse, hogy az takaríthasson meg több ad ót, aki többet adózik. A tbjárulékok levonhatóságával az állami, a költségvetési újraelosztás helyett az állampolgári döntés körébe utaltuk ezt a kérdést, amely egy lépésnek tekintendő a civil társadalom további építése irányában. Ismét nagy harcot vívtun k egy olyan területen — gondolok itt a devizaellátmányok adózására, ahol még nem született meg az adóreform. (17.50) Emlékeztetni szeretném a tisztelt Házat arra, hogy az előző évben már küzdöttünk ez ügyben és egyetértettünk abban, hogy tenni szükséges ez en a területen, mert nem kis jövedelmeket fizetnek ki adómentesen. Hoztunk akkor egy olyan szabályt, hogy a devizaellátmány úgy adóköteles, hogy a hozzánk jövő külföldiek jövedelme is adóköteles, azaz ahogyan az ő költségeiket elismerik, úgy kezeljék saját polgáraink elszámolását is. Igaz, hogy hagytunk egy átmeneti évet is, hogy fel lehessen készülniük azoknak, akik legkésőbb tavaly december 15ig megkötött szerződések alapján mentek az idén kiküldetésbe. Ne feledjük azonban, hogy akik ilyen szerződésekkel nem rendelkeztek, azok már az idén is az említett módon adóztak. Most, hogy az új esztendőben a vállalkozói szférában az adókötelezettség életre kelne, a vita ismét fellángolt. Itt is egy olyan párbeszéd kezdődött, amelynek nyomán kikristályosodtak az egy es területek gondjai, és bízom benne, hogy olyan kompromisszum született, amely előremutató fokozatosságot, további átmenetet ad ezen a területen is az adóztatás bevezetésére, illetőleg az adóelkerülési lehetőségek szűkítésére. Nagyon kérem, hogy — mivel i tt egy nagyon bő paletta van a módosító indítványok területén — a kompromisszumos javaslatot, ami a bizottságokban kialakult, abban a formában szíveskedjék a tisztelt Ház elfogadni, ahol jómagam igent fogok mondani, tudniillik a sok javaslatból nagyon könn yen egy rossz szavazással egy teljesen inkoherens rendszert is létrehozhatunk, akaratunk ellenére. Tisztelt elnök úr! Tisztelt Ház! A személyi jövedelemadózás szociális érzékenységének erősödését tükrözi az a szándék, hogy a családi pótlék adómentességének megtartása mellett a számos módosító indítvány közül végül is a bizottságok támogatták a gyermekkedvezmény megtartását úgy, hogy a gyermek utáni adókedvezmény 1994ben valorizáltan megvalósuljon. Megemlítem, hogy minden évben felvetődik a családi jövedele madózás, illetőleg a jövedelem családtagok közötti megosztásán alapuló adóztatás gondolata. Őszintén remélem, hogy sikerült a műhelyvitákban meggyőzni képviselőtársaimat arról, hogy az ilyen adóztatás milyen nehézségekbe ütközik, és milyen ellentmondásos t ársadalmi, szociológiai hatásai lehetnek. Hasznos vita bontakozott ki a természetben történő juttatások célirányosabb adóztatását tartalmazó javaslat elfogadására, a mentességek, a költségtérítések és a költségelszámolások
