Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. szeptember 14. kedd, őszi ülésszak 4. nap (322.) - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK(Szabad György): - GLATTFELDER BÉLA (FIDESZ)
197 3. Az állam a kárpótlás koncepcióján kívül nem támogathatja a mezőgazdasági vállalkozókat a szövetkezet terhére. Itt ugyanis alkotmányellenes volt, amilyen módon az állam vételi jogot állapított meg — utalványok ellenében — a szövetkezeti földe kre. Ugyanis előírta — alkotmányellenesen — , hogy a szövetkezet köteles földjét a támogatásra jogosult részére a vételi jog alapján, a kárpótlási árverés sajátos körülményei között kialakult áron eladni, és az annak ellenértékeként megkapott utalványt csak kárpótlási jegyre válthatják át. Lett volna lehetősége az államnak arra, hogy a mezőgazdasági vállalkozókat földjuttatással támogassa alkotmányos módon, azonban ezt úgy tehette volna meg, ha a saját földjét, tehát állami tulajdonban levő földeket bocsátot t volna a mezőgazdasági vállalkozók rendelkezésére, nem pedig másét, nem pedig a szövetkezetekét. Milyen lehetőségek vannak most előttünk? Alapvetően két irányban haladhat a magyar Országgyűlés. Ebből az egyik tulajdonképp egyenértékű azzal, mint hogyha vi sszamenő hatállyal az Alkotmánybíróság megsemmisítené a kárpótlási törvény 24. §át. Ez a megoldás arról szólna, hogy megsemmisítjük azokat a kárpótlási árveréseket, amelyeket utalványok felhasználásával tartottak meg, magyarán: visszavennénk a kárpótlásra jogosultak földjeit azoktól, kik utalványokért földeket vettek. Ez a megoldás azonban, azt hiszem, mindenki számára elfogadhatatlan, legfőképpen az érintettek számára. A másik megoldás — ahogy erre Böröcz István már utalt — , ami alkotmányosnak tekinthető, hogy igen, 1 millió forintig föl kell emelni a nulla százalékos degresszió határát. Ugyanis csak ezzel a megoldással lehet megoldani azt, amit az előbb már említettem, hogy az állam a támogatások körében diszkriminációt alkalmazott. Ugyanis ez esetben az 1 millió forintig szóló kárpótlást minden kárpótlásra jogosult meg fogja kapni, s így nem merülhet föl az az igény, hogy a kárpótlásra nem jogosultak is részesüljenek állami támogatásokban. Ennek a költsége azonban valahol 40 és 80 milliárd forint között h atározható meg. S ezen kívül még a szövetkezeteket is kártalanítani kell, ugyanis a szövetkezetektől elvett földeket alkotmányellenesen vették önök el, s itt olyan alacsony áron fizettek a kárpótlásra jogosultak utalványaikkal a szövetkezeteknek, hogy ezek a kárpótlási árveréseken kialakult árak meg sem közelítik a piaci árat. Önöknek igenis ki kell fizetniük a kárpótlási árveréseken kialakult ár és a piaci ár közötti különbözetet a szövetkezeteknek. Ezt a költséget önöknek kell lenyelniük, és nem háríthatj ák át a következő kormányra. Nincs erre ugyanis erkölcsi alapjuk. (11.30) Ha önök most alkotmányellenes megoldást fognak elfogadni, vagyis olyat, amelyik nem elégíti ki az Alkotmánybíróság által leírt feltételeket, abban az esetben önök persze lehet, hogy megússzák, hogy ilyen kellemetlen és népszerűtlen lépéseket legyenek kénytelenek tenni, de tudniuk kell, hogy egyszer valakinek ezt meg kell tennie, mert az Alkotmánybíróság elő fogja venni ezt az ügyet egész biztosan, és akkor lehet, hogy ez a következő k ormányt fogja terhelni, s gondolom, önök nem szeretnék azt, hogy majd a következő miniszterelnök úgy kezdje beszédét, hogy ezt az országot, sajnos, önök nem működőképesen adták át. Tisztelt képviselőtársaim! Tételezzük fel, hogy Horváth Béla javaslata mégi scsak megfelel az alkotmányosságnak, bár szerintem ez nincs így. Ez a javaslat akkor is alapvetően hibás azáltal, hogy a jogosultakra egy vállalkozási kényszert ró. Hibás ez azért — először — , mert szociálisan igazságtalan. Ugyanis mindenki tudja, hogy egy vállalkozás beindításának, megalapításának és működtetésének vannak bizonyos tranzakciós költségei. Ki kell fizetni az ügyvédi díjakat, utána adózni kell és a többi. Most ebből az következik, hogy akiknél nagyobb a kár és a kárpótlás mértéke közö tti különbség, azoknak meg fogja érni, hogy vállalkozásokat alapítsanak, akiknél viszont a kár és a kárpótlás mértéke közötti különbség kicsi, azoknak eleve meg sem éri, hogy azokkal a lehetőségekkel, amelyeket most önök föl kívánnak kínálni, éljenek. Tehá t önök itt azokat fogják előnyben részesíteni, akik többet nyernek, akik pedig kevesebbet nyernének ezen a dolgon, azokat eleve kizárják ebből, legalábbis közgazdasági szempontok alapján.
