Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 23. kedd, őszi ülésszak 27. nap (345.) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
1954 Tisz telt képviselőtársaim! A Kormány 50 milliárd forintot szán az eddig is keservesen megbukott agrárpolitika folytatására. A Földművelésügyi Minisztérium 1994. évi legfontosabb feladatainak ugyanis a következőket fogalmazta meg: a tulajdonosi átalakulás gyors ítása; az agrárágazat szervezeti átalakulásának végrehajtása; — s amivel én is egyetértek — a kis- és középméretű vállalkozások élénkítése. Ez az elmúlt három és fél esztendő programja. Nem erre van szükségünk. Az országnak hatékony agrárgazdaság kell, a m ezőgazdaságban, a falvakban tisztes megélhetés az embereknek, élelmiszerpiac, exportbevételek, végre jogi biztonság a tulajdonosoknak, a vállalkozóknak, az agrárszakembereknek, tisztességes, kiszámítható, a nyugati elvek szerint védett piaci környezet a te rmelőknek. Ezt várja tőlünk a parasztság, és ezt nem nyújtja nekik ez a költségvetés. Indoklásul az elmúlt egy esztendő alatt bekövetkezett pusztulás néhány adatát hadd hozzam önök elé. A mezőgazdaságban 1992. június 30a és 1993. június 30a között 25%ka l csökkent a termelés, 33%kal csökkent az export, 22%kal nőtt az import, 26%kal csökkent a mezőgazdaságban dolgozók száma, és minden állatfajból csökkent az állatállomány. Ez is bizonyíték arra, hogy ez az átalakítás vakvágány, az eddigi agrárpolitika e zért nem folytatható. A beterjesztők indoklása szerint 1994ben nő az agrárgazdaság támogatása. Ez reálértéken nem igaz, csupán névértéken, de akkor is attól függ, hogyan számítjuk. Az általános forgalmi adó kiterjesztése az élelmiszerekre, és annak az ide i évközi felemelése 17 milliárd 800 millió forinttal növeli meg az állami bevételeket. A minimumadó bevezetése újabb terheket jelent a mezőgazdaságban dolgozóknak és újabb milliárdokat a költségvetésnek. Ennek a két összegnek mindössze egyharmadátnegyedét kapná a mezőgazdaság, és ilyen formában ez csupán látszólagos támogatásnövelés. Sajnos, nagyon sok fogyasztó nem tudja megfizetni az élelmiszerárak ezek hatására létrejövő újabb emelkedését, és ez további fogyasztáscsökkenéssel jár, ami a mezőgazdaságban újabb munkahelyek elvesztését okozza. Tisztelt Országgyűlés! Vizsgáljuk meg, milyen szerkezeti változásokat javasol a Kormány a mezőgazdasági költségvetés kereteinek a felhasználásában. A támogatások kapcsán csökken az exporttámogatás. Csökken azért, mert csökkent az az árumennyiség, amelyik exportálható. Ma már nem az a gond, hogyan helyezzük el a termékeinket, hanem az a gond, hogyan termeljük meg azokat a termékeket, amelyeket azután exportálni lehetne, amelyeknek megvan a piaca. Ezzel szemben nő a reorg anizációs keret és az agrártermelés támogatása. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az elmúlt években túl sok pénzt vontunk ki a mezőgazdaságból, sajnáltuk a pénzt a külpiacok megtartására, visszaszerzésére, és ennek következtében ma már nem a terméktöbble t a fő gond, hanem a mezőgazdaság helyreállítása, a termelés fenntartása, és ez sokkal silányabb probléma. Vajon hogyan változik meg a Földművelésügyi Minisztérium költségvetése? Kiadásai összesen 20,7%kal nőnek, ennél nagyobb arányban nő, tehát fejleszti k a szakigazgatási intézményeket. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy kevesebb termelőhöz, csökkenő termeléshez nagyobb apparátus kell. Fokozottan fejlesztik a földhivatalokat, 37%kal nő a költségvetésük az ismert okok miatt. Mindanynyian tudjuk azonban, hogy ezek a pénzek sem lesznek elegendők a kárpótlási törvény és a részaránytulajdonosok földkimérése kapcsán egyre elénk tornyosuló feladatok megoldására. Az átlagosnál kisebb mértékben emelik a költségvetését, tehát leépítik a mezőgazdasági középfokú sz akoktatást, felsőfokú szakoktatást, agrárkutatást, Úgy érzem, ehhez kommentár nem kell. Tisztelt Országgyűlés! Vajon hogyan változnak meg a mezőgazdaságban működő alapok költségvetési terhei? Mondhatnám azt is, hogy sehogyan sem, hiszen tulajdonképpen vált ozatlan szerkezetben és öszszegekben kerültek beterjesztésre, még annyit sem tettek meg, hogy csupán a látszat kedvéért errearra kiigazítást tegyenek a tavalyi adatokhoz viszonyítva. Marad tehát a régi koncepció, Az 1992es zárszámadás kapcsán is szóltam az erdészeti alapokról.
