Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 23. kedd, őszi ülésszak 27. nap (345.) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - BÉKESI LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
1933 Végül szólnom kell Siklós Csaba képviselőtársam 13780as számú módosító indítv ányáról, amelyben a bevételek oldaláról érinti a nemzetbiztonsági szolgálatot. Mindkét hivatalnál egységesen 20 millió forintos bevételnövekedést javasol. Ha megnézzük az eredeti költségvetési javaslatot, akkor láthatjuk, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatalnál 47 millió forintról 67 millió forintra, azaz majdnem felével, az Információs Hivatalnál pedig 9,9 millió forintról 29 millió forintra, azaz több mint a kétszeresére emelné meg az indítvány a bevételi előirányzatot. A jelzett mértékek önmagukban is jelzik a javaslat irreális voltát, miután a titkosszolgálatok nem tartoznak abba a körbe, amelyek viszonylag szabadon emelhetik bevételeiket. Az Állami Számvevőszék többször említette a bevételek alultervezését; ez a javaslat viszont a bevételek felültervezésének bűnét követné el, ezért ezt a módosító indítványt is javaslom elvetni. Kérem tehát benyújtott módosító javaslatom támogatását — ahogy ezt a nemzetbiztonsági bizottság is megtette — , és a felsorolt egyéb javaslatok elutasítását. Köszönöm szépen, hogy megha llgattak. (Szórványos taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Békesi László a Magyar Szocialista Párt részéről. Felszólaló: Dr. Békesi László (MSZP) BÉKESI LÁSZLÓ, DR. (MSZP) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! A részletes vitában két té makörről szeretnék szólni: egyfelől röviden indokolnám a Magyar Szocialista Párt 26 milliárd forintos átcsoportosítási csomagját; másfelől pedig a Becker Pál és Siklós Csaba urak által, a Kormány nevében benyújtott módosító indítványokról szeretnék röviden szólni. Szeretném előrebocsátani, miként azt már az általános vitában kifejtettük, nem vállalkozhattunk arra — azt gondolom, megalapozottan egyetlen ellenzéki párt sem vállalkozhat arra — , hogy megkíséreljük a költségvetési vitában módosító indítványokkal alapvetően megváltoztatni a benyújtott költségvetési törvény szerkezetét, tartalmát, filozófiáját. Erre sok oknál fogva nincs esély. Nemcsak azért nincs, mert az idő kevés erre, hanem alapvetően azért nincs, mert egy ilyen típusú vállalkozáshoz olyan elők észítő munkákat kell elvégezni, amelyek nincsenek birtokunkban, amelyek nem állnak rendelkezésünkre. Ez a magyarázata annak, hogy nem lehetett olyan ambíciónk, hogy a módosító indítványokkal alapvetően javítsuk meg a költségvetés megalapozottságát, tegyük elfogadhatóvá a költségvetést. Ehhez három nagy feladatot el kellett volna végezni: ki kellett volna dolgozni a belső államadósság finanszírozásának új rendszerét, amely nemcsak a folyó költségvetési bevételekre terheli a tőke- és kamattörlesztéseket; ki k ellett volna dolgozni az állami funkciók és a hozzá kötődő intézmények és feladatok tételes felülvizsgálatát — ezt is természetesen koncepcionálisan, nagy munka, sok időt vesz igénybe — , meg kellett volna világosan tervezni a központi és decentralizált pén zalapok közötti feladatmegosztást és forrásmegosztást; végre kellett volna hajtani a privatizáció keretében a nagy önkormányzatok, illetve a közalapítványok vagyonhoz juttatását. Ezek nélkül nincs esély arra, hogy a sokat emlegetett államháztartási reform, aminek az elhalasztása megjelenik keményen a jövő esztendei költségvetés összes ellentmondásában, feszültségében, útjára indítható legyen. Maradt tehát a kisebb korrekciók lehetősége. Valójában mi is erre vállalkoztunk, és ezeket a korrekciókat próbálja m eg — kifejezetten egy szempontot figyelembe véve — érvényesíteni az MSZP 13803as számon benyújtott, összesen 26 milliárd forintos nagyságrendű átcsoportosítási javaslatokat tartalmazó módosító csomagja. Szeretném a Házat tájékoztatni — amit egyébként nyil vánvalóan tudnak — , természetesen a módosító csomag egyetlen elemét sem támogatták a parlamenti bizottságok. Ez nem lepett meg minket, hiszen ennek a csomagnak az előirányzatai, célkitűzései gyökeresen eltérő filozófiát képviselnek, mint amit a kormányzat magáénak vall. Természetesnek tekintjük tehát, hogy nincs
