Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 23. kedd, őszi ülésszak 27. nap (345.) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - INOTAY FERENC, DR. (KDNP)
1932 egészéhez képest szinte alig észrevehető, minimális összeg. Ez a Nemzetbiztonsági Hivatal tervezett dologi kiadásainak ma valamivel több mint 20%a, azaz lényegében megegyezik az 1993. évi inflác iós rátával. Tehát a vásárlóerő szempontjából gyakorlatilag nincsen emelkedés. Az összkiadásokat tekintve ez az arány mindössze 6%. Befejezésül mint érdekképviselő kérem önöket a módosító javaslatom elfogadására. Az elfogadás jelzés lenne, jelzés egy tiszt ességes, törvényi alapokon működő, és a törvényeket betartó, sokszor nehéz, sokszor igen veszélyes körülmények között dolgozó, sokszor eredményes, de mindig a háttérben maradó, mindig névtelen, és a társadalmat, a hazájukat tisztelő és szerető emberek szám ára, hogy az Országgyűlés, a Képviselőház is megbecsüli őket. A nemzetbiztonsági bizottság abszolút többséggel, elsöprő többséggel, minimális ellenszavazattal a javaslatomat elfogadásra javasolta. Mint vállalt érdekképviselő szeretnék hozzászólni egyes mód osító javaslatokhoz is. Azokról a javaslatokról van szó, amelyek a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok kiadásait, illetve bevételeit érintik. A sorban az első Soós Károly Attila, Gaál Gyula és dr. Lotz Károly képviselőtársaim 13917es számon benyújtott mó dosító indítványa, mely a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoktól összességében 1 milliárd forintot kívánna elvonni. Az elvonás mindkét hivatal tekintetében egyaránt 17,6%os lenne, a kormányzati beruházásokat is beleértve. Képviselőtársaim indokolása azt tartalmazza — ha jól értem — , hogy a szolgálatok kiugró mértékű dologi kiadás- és támogatásnövekedését szeretnék elvonni. Ezek után teljesen nem érthető számomra, hogy miért tartalmaz az indítvány elvonást a béralapból, a felújításból és a kormányzati beru házásokból. Érthetetlen számomra az elvonás mértéke is. A szolgálatok az 1993. évi, eredeti költségvetéshez képest kormányzati beruházás nélkül 441 millió forint többletet kapnának 1994ben. Ebből azonban 141 millió forint — feladatátvételből — olyannak a finanszírozására vonatkozik, amit azelőtt nem csináltak, illetve a pótköltségvetésben elfogadottak 1994. évi szintre hozásából származik. A valóságban a fejlesztés 300 millió forint, az összkiadások 6%a. Azt hiszem, semmiképpen sem lehet kiugró fejlesztés nek nevezni ezt. Éppen ezért furcsa számomra a 300 milliós fejlesztést 1 milliárd forintos elvonással büntetni. Más szempontból nézve viszont az utóbbi évek költségvetési megszorító politikája után egy ilyen mértékű elvonás — nyugodtan kijelenthetem — a ké t hivatal, a Nemzetbiztonsági Hivatal és az Információs Hivatal teljes működőképtelenségét okozná. A béralapból történő elvonás lehetetlenné tenné az állomány megtartását, és ezzel az alaptevékenység végzése emberi oldalról lehetetlenülne el. A dologi kiad ásból történő elvonás ugyanezt érné el a technikai, illetve a fenntartási oldalról. Miután a világ összes állama, még a legdemokratikusabb állam is működtet titkosszolgálatot a társadalom érdekében, úgy érzem, indokolt ez nekünk is. A nemzetbiztonsági bizo ttság a javaslatot leszavazta, nem támogatta. Ezért kérem a tisztelt Házat, hogy ezt a módosító indítványt is utasítsa el. Dr. Békesi László képviselőtársam a 13803as számon adott be költségvetési módosítóindítványcsomagot, mely a költségvetési szervekre általában — így a nemzetbiztonsági szolgálatokra is — 10%os elvonást tartalmaz. Ez a Nemzetbiztonsági Hivatal esetében 532 millió forint, az Információs Hivatal esetében 155 millió forint. (10.50) Általában nem értek egyet az ilyen általános és a pártáll ami időkben megszokott, általános leosztású, a költségvetési szervek egyedi helyzetét figyelmen kívül hagyó elvonásokkal. Minden költségvetési szerv helyzete más és más. Ami az egyik esetben még elviselhető, az a másiknál már esetleg működőképtelenséget ok oz. A nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a működőképtelenség határára sodorná a hivatalokat. Az előzőekben említettem a költségvetési szervek determinációs fokát. A módosító indítvány éppen azt a pénzt vonná el, amely a fejlesztésre, a felújításra marad na. Így a hivatalok fizetésképtelenné válnának akár egy egyszerű áremelés vagy forintleértékelés kapcsán. A nemzetbiztonsági bizottság ezt a módosító indítványt is elutasította.
