Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 23. kedd, őszi ülésszak 27. nap (345.) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - INOTAY FERENC, DR. (KDNP)
1931 Hölgyeim és uraim! A titkosszolgálat az egy szakma. Méghozzá olyan szakma, ahol az ott szolgálatot teljesítő munkavállalók gyakorlatilag mindig fronton, mindig háborúban vannak. A bérelmaradás 1994ben várhatóan tovább növekedne, mivel a társ fegyveres testületeknél a honvédség után a rendőrség, a határőrség, a tűzoltók és a polgári védelem területén is emelkedett a hivatásos állomány béré nek egyik összetevője, az úgynevezett rendfokozati pótlék. Ez már minden fegyveres testületnél megvan, mégpedig havonta 2000 forint összeggel. Ez azonban a szolgálatok tisztjeinél nincs meg. Ilyen emelésre a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetése nem t artalmaz fedezetet, és ezen összeg kigazdálkodására sincsen mód. Tételesen megpróbáltam ellenőrizni, személyesen utánanézni. Éppen ezért a benyújtott módosítási indítványom egyik összetevője az a javaslat, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatoknál is sor kerü lhessen 1994ben a rendfokozati pótléknak a többi társ fegyveres testületekkel azonos szintre hozására. Ehhez a Nemzetbiztonsági Hivatalnál a tbjárulékkal együtt 98 millió forintra lenne szükség, az Információs Hivatalnál pedig csupán 28,1 millióra. Hölgy eim és uraim! Ez a költségvetés egészéhez véve szinte jelentéktelen összeg. (10.40) Miután az 1994. évi költségvetési javaslatban béremelési lehetőség egyik hivatalnál sem szerepel, ezen viszonylag csekély összeg szolgálná a hivatásos állomány — a szakképz ett és jól dolgozó hivatásos állomány — megtartását. Ez egy főre vetítve a Nemzetbiztonsági Hivatalnál 4,2%os, az Információs Hivatalnál pedig 4,4%os átlagos béremelést jelentene csupán. Ez az inflációhoz viszonyítva nagyon kevés, de az ország nehéz hely zetét ismerve ennél több nem jut, ennyit viszont indokoltnak tartok. Még egyszer hangsúlyozom, hogy az előbb ismertetett béremelési javaslat csak a hivatásos állományra terjedne ki, és ott is csak olyan mértékben, mely biztosítja a rendfokozati pótlék teki ntetében a többi fegyveres testülettel való egy szintre hozást. A jóval kisebb létszámú közalkalmazotti állomány esetében a közalkalmazotti törvényben meghatározott béreket a két hivatal saját erőforrásaiból 1994. január 1jétől biztosítani tudja. Az ország számára egyre fontosabbá válnak bel- és külpolitikai, valamint nemzetbiztonsági vonatkozásban egyaránt a titkosszolgálatoktól beszerezhető információk. Az információk hitelességének, az információk pontosságának a biztosítéka azonban egy jó szake mbergárda. A titkosszolgálatokra egyre nagyobb feladat hárul a korrupció, a pénzmosás és a szervezett bűnözés elleni harcban is, e területeken sokszor rendőrségi megkeresésre, velük együttműködve. E feladatok ellátásához azonban a két hivatal leromlott műs zaki állapotú, elavult technikát örökölt, melynek fejlesztése, modern technikával való kiváltása folyamatos feladat. A legfejlettebb technikákhoz való felzárkózás e kényes, és azért az ország szempontjából igen fontos területen talán még sürgetőbb, és az e lavult technika a fejlettebb szolgálatokkal való kapcsolatfelvételt is lehetetlenné teszi, vagy erősen megnehezíti. Az előzőekben vázolt tendenciákból is világosan látszik, hogy értékben folyamatosan szűkülő költségvetésből technikai felzárkózást lehetetle n végrehajtani. Engedjenek meg erre csak egyetlen jellemző számadatot. A Nemzetbiztonsági Hivatal 1994. évi költségvetési javaslatát vizsgálva megállapítható, hogy menynyi a költségvetésnek az a része, melynek elköltéséhez jóformán semmi beleszólása sincs a hivatalnak, azok szükségesek pusztán ahhoz, hogy a hivatal működni tudjon. Nos, ez az arány évről évre növekszik, és 1994ben a Nemzetbiztonsági Hivatalnál eléri a 80%ot. Természetesen még a maradék pénz sem fordítható teljesen fejlesztésre. Ebből kell kifizetni az épületfelújításokat, bel- és külföldi kiküldetéseket, az áfát stb. Így az erre fordítható pénz egyre inkább a maradékelven kerül meghatározásra, ami viszont a folyamatos, jól szervezett és tervezett munkát teszi lehetetlenné. Javaslatom másod ik része próbálna ezen segíteni. Mivel az Információs Hivatal 1994. évi költségvetési terve tartalmaz 245 millió forint dologi támogatásnövelést, ezért javaslatom csak a Nemzetbiztonsági Hivatal dologi kiadásra fordítható összegét emelné meg, hasonló mérté kben, 250 millió forinttal. Ez is voltaképpen a költségvetés
