Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. szeptember 14. kedd, őszi ülésszak 4. nap (322.) - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK(Szabad György): - ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK(Szabad György): - BÖRÖCZ ISTVÁN, DR. a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjának a vezetője:
193 Szeretném megnyugtatni, hogy semmilyen körülmények között nem fogunk olyan törvényi megoldást megszavazni, amelyik alkotmányellenes — ezt mindenképpen el fogjuk kerülni. Semm iképpen nem akarunk olyan megoldást elfogadni, amelyik az általa vázolt módon igazságtalannak minősíthető. Rátérve a felszólalásomra, mindenekelőtt én magam is, és gondolom, a frakcióm is szeretnénk nagyra értékelni Horváth Bélának azt a gyors reagálását, melyet még tavasszal a törvényjavaslat első változatának a benyújtásával produkált az Alkotmánybíróság márciusi határozatát követően. Teszem ezt azért, mert némiképpen hiányoltuk, hogy a törvény eredeti előterjesztője nem terjesztett elő javaslatot, és bár — ahogy az előbb hallottuk — bizottsági üléseken elhangzottak kormányállásfoglalások, azért igazából összefüggően még mi sem ismerjük valójában a Kormány tényleges állásfoglalását a javaslattal kapcsolatban. Az általunk felvázolható és az Alkotmánybírósá g határozatából kitűnő probléma kettős. Egyrészt az Alkotmánybíróság — ahogy itt a mai felszólalásokból is kitűnt — egyik oldalról a földkárpótoltak és a nem földkárpótoltak között az utalvány miatt, diszkriminációra hivatkozva, alkotmányellenességet állap ított meg; a másik oldalról — és erről talán itt kevesebb szó hangzott el ma — az utalvány felhasználása esetén földvásárlásnál alkotmányellenesnek minősítette a vételi jogot az Alkotmánybíróság, azaz a földárverésen történő utalványnyal való részvétel, ha sonlóan a kárpótlási jegyhez, annak szabályai és módszerei szerint azon az áron — ez alkotmányellenes az Alkotmánybíróság megállapítása szerint. Mi arra törekszünk, hogy egyrészt kiküszöböljük az alkotmányellenességet, másrészt pedig — és ezt nem rejthetjü k véka alá — semmiképpen nem szeretnénk feladni azt a megoldást, hogy a földkárpótoltak az 1 millió forintig terjedő értékhatárig ne szerezhessenek földtulajdont. Akkor rátérnénk Horváth Béla javaslatára, amely javaslat a felmerült alkotmányossági problémá knak legalábbis egy részét megpróbálja kezelni, de úgy véljük, hogy nem teljes körűen, s amely az alkotmányossági kifogás egy bizonyos részére álláspontunk szerint nem vagy nem kielégítő megoldást talál. Úgy tűnik, hogy a diszkrimináció problémáját kezeli valamilyen módon ez a törvényjavaslat, tehát a földkárpótoltak és a nem földkárpótoltak között az utalványosi rendszer kiterjesztésével elvileg megszünteti a diszkriminációt. (11.10) Ezzel a megoldási csomaggal kapcsolatban is lesznek majd esetleg a részle tekbe menő észrevételeink, de, mondjuk globálisan, ez egy elfogadható megoldás. Nem derül ki ugyanakkor egyértelműen és világosan az előttünk fekvő törvényjavaslatból, Horváth Béla törvényjavaslatából — illetve csak bizonyos, áttételesen megfogalmazott uta lások vannak erre vonatkozóan — , hogy az általa megfogalmazott, úgynevezett kárpótlási utalvány földvásárlásra, a földárverésen való részvételre, a kárpótlási jegyhez hasonló módon, felhasználhatóe vagy sem. Természetesen ez egyértelművé tehető a törvényj avaslatban: egy módosító indítvánnyal — vagy több módosító indítvánnyal — meg lehet világosan és egyértelműen fogalmazni. A gondot ott érezzük, hogy ha világosan és egyértelműen meg is fogalmazzuk, hogy a Horváth Bélaféle kárpótlási utalvány alkalmas kváz i kárpótlási jegyként földvásárlásra, termőföldvásárlásra, földárverésen való részvételre, és kárpótlási jegyként működik ez a kárpótlási utalvány, nem vagyunk benne biztosak, hogy itt bizonyos alkotmányossági kifogások nem merülhetneke fel a jövőben. Egé szen egyértelművé szeretnénk tenni: mindenképpen el akarjuk kerülni, hogy esetleg egy elfogadott törvényjavaslatot követően, néhány hónap múlva az Alkotmánybíróság újra alkotmányellenesnek minősítse valamelyik megoldást, amit esetleg elfogadnánk ebben a tö rvényben. Teljes mértékben meg szeretnénk tehát győződni arról — és ez irányban konzultációkat folytattunk
