Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 23. kedd, őszi ülésszak 27. nap (345.) - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti - ELNÖK (Szabad György): - ELNÖK (Szabad György): - JÁVOR KÁROLY (MDF)
1914 ELNÖK (Szaba d György) : Köszönöm. A felszólaló képviselő úr kérdéssel hozzám mint a Ház elnökéhez fordult. Hadd jelezzem, hogy természetesen mostani felszólalásának szövegét meg fogja ismerni az igazságügyminiszter úr. Úgy gondolom, ha már a tanácskérés formáját válas ztotta, hogy indokolt lett volna, hogy ezzel a kérdéssel közvetlenül az igazságügyminiszter úrhoz forduljon, az arra biztosított lehetőséggel élve. Köszönöm. Határozathozatal napirend előtti felszólalásról ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! Jáv or Károly képviselőtársunk a Magyar Demokrata Fórumból felszólalással kíván élni napirend előtt. Felszólalása — ha jól idézem — Magyarország földtani problémáihoz kapcsolódik. Nem volt alkalma a frakcióval erről tanácskozni, így szavazásukat kérem a felszó lalás lehetősége kérdésében, tehát állásfoglalásukat. Nyilvánvalóan a Ház nem határozatképes még, a szavazási aránytól fog függni, hogy a mai alkalommal meg tudome adni a szót. Tehát határozathozatal következik. Kérem állásfoglalásukat Magyarország földta ni problémáinak egy mozzanatával kapcsolatos felszólalás engedélyezése kérdésében. Most kérem szavazatukat. Elnézést kérek, kérem még egyszer kiírni. A mostra indul az óra. Igen, tehát határozathozatal következik. Még tessék törölni, nem ezt kértem. A hatá rozathozatal kiírását, és most kérem állásfoglalásukat. (Szavazás.) A szavazásban részt vevők túlnyomó többsége meg kívánja hallgatni Jávor Károlyt. Jávor Károly képviselő urat illeti a szó. Jávor Károly (MDF) JÁVOR KÁROLY (MDF) Köszönöm a szót, Elnök Úr, és köszönöm a szót, tisztelt Képviselőtársaim. Én úgy érzem, hogy rendkívüli ügyben kértem szót. Az önök megítélésére bízom, hogy felszólalásom befejezése után eldöntsék, hogy jól érezteme. Elnök úr! Valóban jól idézte, földtani jövőnkkel kapcsolatban sz eretnék szólni, és azért most, mert az utolsó pillanatig azt hittem, hogy azok a tendenciák, amik a földtan intézményrendszerének átalakításában a költségvetésben megjelentek, félreértések csupán, és még időben helyreigazíthatók. Sajnos, úgy tűnik, hogy té vedtem. Engedjenek meg két rövid idézetet. ,Az ország földtani ismeretének nemcsak a tudomány érdekében, de különösen közgazdasági szempontból is nagy fontosságot tulajdonítok" — írta egy évvel a kiegyezés után Gorove István földművelés, ipar- és keresked elemügyi miniszter, amikor javaslatot tett a Magyar Királyi Földtani Intézet, mai nevén Magyar Állami Földtani Intézet megalapítására. Javaslatát — ezt én teszem hozzá gyanútlanul — elfogadva I. Ferenc József 1869. június 18i dátummal aláírta az alapító o kiratot, mely világosan rögzítette az intézet feladatait. A szakmai kérdésekre szándékosan nem kívánok kitérni, majd a költségvetés részletes vitájában. Egyelőre annyit, hogy ilyen szándékkal hozták létre, és az említett urak. Kései utódaik úgy döntöttek, hogy megszüntetik ezt az intézményt. Egyébként a Magyar Állami Földtani Intézet a világon harmadikként alapított ilyen intézmény. A másik rövid idézet:,A Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézetet 1919ben, Eötvös halála után alapították. Az ő munkás sága révén a geofizika kicsit magyar tudomány, hiszen a róla, feltalálójáról elnevezett Eötvösféle torziós inga a geofizika történetének kezdeti szakaszában, a XX. század elején világhírűvé, világszerte használttá vált." Erre az intézményre is vonatkozik, hogy a kései utódok lassú sorvadásra ítélték. Mint említettem, napirend előtti fölszólalásomban ennek a problémának a politikai, a nemzet érdekét érintő politikai és emberi oldaláról szeretnék szólni.
