Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 23. kedd, őszi ülésszak 27. nap (345.) - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti - SUCHMAN TAMÁS, DR. (MSZP)
1912 ANDRÁS külügyminisztériumi államtitkár, DR. KÁDÁR BÉLA nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere, DR. KISS GYULA munkaügyi miniszter, DR. LATORCAI JÁNOS ipari és kereskedelmi miniszter, DR. KÁLMÁN ATTILA művelődési és közoktatási minisztériu mi államtitkár, NAGY FERENC JÓZSEF tárca nélküli miniszter, RAJKAI ZSOLT közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár, DR. SURJÁN LÁSZLÓ népjóléti miniszter, DR. SZABÓ JÁNOS földművelésügyi miniszter, DR. SZABÓ IVÁN pénzügyminiszter, DR. SZ ABÓ TAMÁS tárca nélküli miniszter. (Az ülésnap kezdete 9 óra 4 perc Elnök: Szabad György Jegyzők: dr. Szabó Lajos és Glattfelder Béla) Az ülésnap megnyitása ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm megjelent képviselőtársaimat, kedves ven dégeinket, a közvetítésre figyelő minden honfitársunkat. Őszi ülésszakunk 27. ülésnapját megnyitom. Bejelentem, hogy az ülés vezetésében Glattfelder Béla és Szabó Lajos jegyzők lesznek segítségemre. Mai ülésünkről előzetesen 19 képviselőtársunk jelentette be távolmaradását. Amennyiben valamelyikük mégis meg tudott jelenni, kérem szíves jelzését. Senki sem jelentkezett. Tisztelt Országggyűlés! Napirend előtt a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának támogatásával Suchman Tamás képviselőtársunk kíván sz ólni. Képviselő urat illeti a szó. Napirend előtti Napirend előtti felszólaló: Dr. Suchman Tamás (MSZP) SUCHMAN TAMÁS, DR. (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! 1993. szeptember 30án a Fővárosi Bíróságon ítélet született elsőrendű Kun Szabó Ferenc és másodrendű Fodor János vádlottakkal szemben, ellenük háromrendbeli társtettesként elkövetett közösség elleni izgatás bűntette miatt. Az ott megszületett ítélettel érdemben nem kívánok foglalkozni, hiszen másodfokú eljárás van folyamatban. Azonban a rádió híradása szerint indokolásként a bíróságon elhangzott, hogy 1990 óta Magyarországon antiszemita véleményeknek is hangot lehet adni, és hogy a bíróság úgy ítélte meg, nem áll fenn az ügyben az a legvégső eset, amelyben a véleménynyilvánítás alkotmányos alapjoga a büntetőjog eszközével korlátozható lett volna. Úgy gondolom, mindazokat, akik hallgatták a rádió ezen műsorát, megdöbbentették ezek a szavak. Tekintettel arra, hogy nem illik egy bírósági eljárás folyamatába még a politikusoknak sem beleszólniuk, így az érdemi részt nem, azonban az indoklásnak ezt a részét több képviselőtársam, kormánypárti és ellenzéki egyformán, szerette volna elolvasni, szerette volna kezébe venni, hogy hitelesen megismerkedjen a történtekkel. Többek, így magam is, kértük a bíróságot, hogy a hatályos szabályok alapján, a hatályos büntető ügyviteli szabályzat 31. § (4) bekezdése alapján a Fővárosi Bíróság tegye lehetővé az úgynevezett felvilágosítást, hogy pontosan ezzel a szövegrésszel meg lehessen ismerkedni. Az id ézett jogszabály az elnök, így a Fővárosi Bíróság elnökének jogkörébe teszi az iratok megtekintését, feljegyzés készítését, a felvilágosítás megadását. Egyetlen kérelmet nem teljesített a Fővárosi Bíróság elnöke: nem végzésben, amely megfellebbezhető, hane m egyszerű levélben — például a kezemben van egy
