Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 22. hétfő, őszi ülésszak 26. nap (344.) - Az 1993. és 1994. évi Vagyonpolitikai Irányelvekről szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince): - VARGA ZOLTÁN (NDSZ)
1900 hagyja az alapvető szempontokat és alapvető érdekeket a magyar gazdaság és a munkavállalók szempontjából. A másik kérdés az úgynevezett felszámolás kérdése. Nem tudom, képviselőtársaim választókerületükben mennyire kísé rik figyelemmel azokat a cégeket, amelyek felszámolási eljárás alá kerülnek. Én Orosházán hosszú ideje igyekszem naprakész információkat szerezni a Pannonglas Ipari Részvénytársasághoz tartozó orosházi öblösüveggyár sorsáról, mely felszámolásra ítéltetett. Közel 1500 dolgozó van a gyárban, s a felszámolási eljárás oka nagyon egyszerű: az eladósodás, mely eladósodás nem kizárólag a gyár hibájából, hanem azon részvénytársaság jóvoltából kerekedett, amely részvénytársaságba még 1988ban megalakulva sikerült be sodródnia az orosházi önálló gyáregységnek. Azért szomorú ez az állapot, mert a gyár mindig életképes eredményeket produkált, KözépEurópában sokáig az egyik legkorszerűbb, úgynevezett csomagolási üveggel és síküveggel és építési üveggel foglalkozó gyár vo lt, s ma is megvannak azok a piacok és azok a gazdasági kapcsolatok, amelyek képesek arra, hogy működőképes állapotban tartsák. Valaki azt mondta egyszer, hogy a műtőasztalt nevezhetjük privatizációnak, a felszámolás azonban már a hullakamra. A felszámolás azt jelenti, hogy nagyon kevés esélyt kap az életben maradásra az a cég, amelyikre kimondatott a felszámolási eljárás elindítása. A legfrissebb ismereteim szerint az orosházi üveggyár esetében kitűnő eredményeket produkál a gyár, életben tudja tartani mag át, egyetlen dologra, többek között a legfontosabb dologra nem futja azonban, a fejlesztésre és a karbantartásra. Nem lehet felújítani jelentős kemencéit, nem lehet felújítani megfelelő módon azokat az üzemegységeket, amelyek biztosíthatnák azt, hogy a gyá r újabb piacokhoz jutván továbbfejlessze önmagát, és visszatérjen a rendes kerékvágásba. Aki olvasta Móricz Zsigmond Rózsa Sándor című regényét, talán emlékszik arra a tanyai doktorra, aki egy alkalommal, midőn az általa holtnak nyilvánított lány magához t ért a halottasházban, és nagy sikoltozással ezt hírül adták neki, maga ment rendet és igazságot szolgáltatni, és szíven szúrván ezt a lányt kinyilatkoztatta, hogy "akire én azt mondom, hogy meghótt, az meg is hótt". A történet azért kívánkozik ide, mert at tól félek, hogy a nagyon jogos és nagyon fontos felszámolási eljárások során előfordulhat, hogy olyan cégre mondatik ki a halálos ítélet, mely képes lenne még visszatérni az életbe, és esetleg képes lenne arra, hogy az ott foglalkoztatott 1500 vagy 2000 em ber eredményes, jó munkája folytán megfelelő módon a térséget és a magyar gazdaságot gyarapítsa. Ugyanilyen probléma természetesen, hogy a felszámolási eljárások során a felszámolást végzők igenigen tekintélyes díjazásban részesülnek. Sokak szerint ebben a körbe bekerülni igen nehéz, szűkebb, válogatott cégek azok, amelyek alkalmasnak találtattak arra, hogy elvégezzék ezeket a munkákat. A felszámolási eljárás során azonban szintén van esély arra, hogy privatizálódjék egyegy ilyen cég, ha a felszámolási bi ztos is akarja, a felszámolással foglalkozó cég is komolyan gondolja, hogy érdemes megmenteni egyegy területet, mert az életjelek olyan erősek, hogy nem a halálraítélt mivoltát, hanem az életképességét kellene erősíteni. (19.10) Tudom, miniszter úr, ha vi szonválaszában megtisztel figyelmével, azt fogja mondani, hogy miből, jelöljem meg azokat a forrásokat. Én úgy gondolom, hogy a privatizációs bevételeket mindenképpen elsősorban modernizációra kellene fordítani, és olyan cégek esetében, ahol a piac, a mene dzsment és más körülmények megtalálhatók, a modernizációra szánt öszszeg például sokat segíthetne a bajba jutott cégeken. A másik bevételi lehetőség — amiről a költségvetés általános vitájában is szóltam — az lehetne, ha jogtalanul, átgondolatlanul megszün tetett munkahelyek esetében a privatizációban részt vevő
