Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 22. hétfő, őszi ülésszak 26. nap (344.) - Az 1993. és 1994. évi Vagyonpolitikai Irányelvekről szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince): - HATVANI ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
1895 A célokról csupán annyit — természetesen ezekkel egyet lehet érteni — : a Vagyonpolitikai Irányelvek olyan célkitűzései, amelyet nem kívánok kritizálni. Egyet említenék meg: a célok között nem szerepel az a kimondatlanul is fontos cél, hogy a költségvetés bevételeit növelnie kell a privatizációnak. Ez a ki nem mondott, itt le nem írt cél egyébként majd visszaköszön, és jelentkezik itt, amikor az eljárási szabályokat vesszük kritikai v izsgálat alá. Milyen eljárási szabályokat nem tartott be eddig a Kormány? Én most a kormány alatt értem itt az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaságot, az illetékes tárca nélküli minisztert és mindazokat a szerveket, amelyek ebben a folyamatban részt veszne k. Egyet megemlítenék az eljárási szabályok között, a 3. oldal (1) bekezdése szerint: "A versenyeztetési eljárás keretében valamennyi lehetséges résztvevőnek azonos feltételeket kell biztosítani ajánlatának kidolgozásához és benyújtásához." Ez az eljárási szabály már többször meg lett sértve a Matáv privatizációja folyamán. Meg lett sértve azáltal, hogy több olyan primer körzet kimaradt a koncesszióztatásból, amelyet egyébként a távközlési törvény maradéktalan, pontos betartása esetén megkaptak volna. Példa ként hadd említsem meg Kecskemétet: kétnapos csúszás, késés miatt, azáltal, hogy a kérelmüket a megyén keresztül nyújtották be, kimaradtak a koncesszióztatás lehetőségéből. Hadd említsem meg azokat a budapesti kerületi önkormányzatokat, amelyek egy bizonyo s sajátságos döntés miatt kimaradtak a koncesszióztatás lehetőségéből. (18.40) Ezek az eljárást sértő esetek többek szerint peres ügyeket fognak maguk után vonni, az érdekvédelmi szervezetek, szövetségek felháborodottan keresik jogos sérelmeik orvoslását. Nem teremtett azonos feltételeket az előterjesztő a privatizációban részt vevők számára azzal sem, hogy nem azonos pályázati felhívást bocsátott ki a konceszszió által érintett társaságok, önkormányzatok részére. Két koncessziós felhívás került kiírásra: a z egyik vonatkozik a vidéki 25 primer körzetet megpályázó önkormányzatra, illetve társaságra, a másik pedig mindarra, ami ebből kimaradt, illetve a Matáv, tehát a nemzeti koncessziós társaság pályázati kiírására. Ez a két pályázati kiírás különböző feltéte leket tartalmaz, tehát nem ugyanazokat minden résztvevő számára. Megsértették az eljárási szabályokat a privatizációban részt vevő Kormány, illetve kormányzati szervek azzal, hogy hiányoznak mindazok a hatályos jogszabályok — idézem, amit a 3. oldal (4) be kezdésében ír: "Az állami tulajdon értékesítésének folyamatában a hatályos jogszabályok rendelkezései szerint kell megjeleníteni az érdekegyeztetés gyakorlatát." Egyszerűen hiányoznak ezek a jogszabályok. Körülbelül 1718 nagyon fontos, hatályos jogszabály nak kellett volna megjelennie a koncesszió kiírása előtt — ezzel szemben a koncessziók kiírása után kéthárom héttel jelent meg három, tehát még mindig adósak a privatizációban részt vevő szervek 1415 nagyon fontos jogszabállyal. Hogy kettőthármat megeml ítsek: ilyen például a tarifára vonatkozó szabályozás kérdése, a csatlakozás lehetőségeinek a kérdése. Ezek nélkül egyáltalán az is érthetetlen számunkra, hogy ilyen jogszabályok hiányában hogyan tudnak pályázni társaságok koncesszió elnyerésére, amikor a gazdaságos működés legfontosabb feltételeit szabályozó jogszabályok hiányoznak. Az eljárási szabálynak ez a megsértése is akadályozza a Vagyonpolitikai Irányelvekben kitűzött célok megvalósítását. A Vagyonpolitikai Irányelvek a tulajdonos, a tulajdonjogoka t gyakorló szerv — esetünkben az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság — tulajdonosi kötelezettségeit is felsorolja. Ezek közül csupán egyet említek meg: az a) pontban azt írja, hogy "A privatizálható vagyoni részt értékesítésre megfelelően előkészíteni, ma jd azt hazai vagy külföldi befektetőknek kell értékesíteni." Nem készítette elő megfelelően ezt a vagyonrészt az arra illetékes szerv, mert — hogy egy konkrét példát említsek meg — a Magyar Állami Távközlési Vállalat Részvénytársaság tulajdona sem
