Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 22. hétfő, őszi ülésszak 26. nap (344.) - A gázszolgáltatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
1891 1993. január 1től egyszemélyes, 100%ban állami tulajdonú részvénytársasággá alakult át a gázszolgáltató vállalat. Ezen történelmi bevezető után arra fogok kitérni, hogy miért szükséges ez az új törvény. Elsősorban azért, mert a régi elavult, az egész érvényben levő törvény a szocialista tulajdonosi gondolkodásra alapozott. A végrehajtási rendeletek korszerűtlenek, a jelzett módosítások csak toldozgatások. Az új tulajdonosi szemléletnek és a magántulajdon védelmének kell ér vényesülnie az új törvényben. Ez az új törvény a privatizációtól függetlenül is kell, ugyanis a régi már működésképtelen. A törvény elfogadása a privatizációt is segíti, mivel rendezi a tulajdonviszonyokat és a szolgáltatói jogosítványokat. Meg kell teremt eni a gázárképzés módszerét és helyét, még ha átmenetileg állami árképzés is marad, és nem szabadár. Az ármódosítás, sajnos, elkerülhetetlen, így csak a képzés módjára és a helyére kell itt utalni. El kell dönteni, hogy kinek kell és hogyan kell képezni az árakat. Az árnak tartalmaznia kell nyilván a költségfedezetet, a fejlesztési forrást és még a tisztességes hasznot. Mit tartunk a törvény erényének? Elsősorban azt, hogy hatálybalépéskor mind a régi, mind a leendő gázszolgáltató pályázhat szolgáltatói jog okért és területekért, habár ezt egyértelműbben is meg lehetett volna fogalmazni a törvényjavaslatban. A gázhálózat fejlesztése a gázszolgáltató feladata. Elvileg biztosítva van az önkormányzati beleszólás is, mivel a törvény szerint a Magyar Energiahivata l az érdekelt helyi önkormányzatok képviselőtestületei véleményének figyelembevételével dönt — írja a törvény. Biztosítja a fogyasztói érdekvédelmet, rendezi az átmeneti tulajdonjogi kérdéseit, habár ezeket is egyértelműbben és részletesebben kellett voln a megfogalmazni. Mit tartunk a törvény gondjainak? (18.20) A közszolgáltatási szabályzat kiadását a törvénytervezet a Kormány hatáskörébe utalja. Mi azt javasoljuk, hogy a közszolgáltatási szabályzat kiadását a törvény utalja a szakminisztérium hatáskörébe . Ezt már a várható módosítások gyakorisága miatt is célszerű lenne megtenni. A törvénytervezet településre és területre engedi meg a gázszolgáltatói pályázatok kiadását, beadását. Javasoljuk, hogy a településre csak akkor engedje meg a törvény a pályázato t, ha a település ellátása más településhez nem kapcsolódik. A gázszolgáltatói jogosítvány visszavonásra is kerülhet felszámolási eljárás miatt. A tervezet szerint — nagyon helyesen — a folyamatos gázszolgáltatást fönn kell tartani, de az energiahatóságnak ki kell jelölnie valamelyik gázszolgáltató társaságot a további szolgáltatás fenntartása érdekében. Szerintünk semmilyen társaságot sem lehet kötelezni a tevékenység végzésére hatósági úton, ezért a kijelölés helyett az adott területet meg kell pályáztatn i. A törvényjavaslat szellemében a gázszolgáltatónak kell megépíteni a gázvezetéket, és amikor az utcában ott van a gázvezeték, a fogyasztónak elég akkor eldönteni, hogy át akare térni a gázfogyasztásra, vagy megmarad a réginél. Tehát ilyen alapon nincs k ényszer. Dönthet a polgár továbbra is úgy — ha már a kapuja előtt van a gázvezeték, akkor is — , hogy szénnel, olajjal vagy esetleg villannyal fűt. Tehát ez enyhít valamit azon a természetes monopolhelyzeten, amibe a gázszolgáltatók kerülnek. Szükségesnek t artjuk, hogy a törvényben rögzítésre kerüljön az, hogy a szakminisztérium adja ki a végrehajtási rendeleteket. Összességében javasoljuk a törvényjavaslat elfogadását, az általunk beadott módosító indítványokkal együtt. Köszönöm a figyelmet. Az általános vi ta lezárása ELNÖK (Szűrös Mátyás) :
