Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 22. hétfő, őszi ülésszak 26. nap (344.) - A gázszolgáltatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MIKLÓS ÁRPÁD, a Magyar Igazság és Élet Pártja képviselőcsoportjának vezérszónoka:
1890 Teh át összefoglalva: ez a törvény megpróbál ilyen karókat leverni — és nagyon fontos lenne ennek elfogadása — , de ez ebben a formában kevésnek tűnik. Azok a bizonytalanságok, amelyekre nagy vonalakban utaltam, megkövetelik, hogy a Parlament ennél jobban belőh ető, világosabban megfogalmazott iránymutatásokat próbáljon adni e szektor szereplői számára. A frakcióm éppen ezért módosító indítványokkal kíván élni a törvényjavaslat vitájánál, és szeretném a következőt kérni zárásul az elnök úrtól. Tekintettel arra, h ogy az előre kiadott és a képviselőkhöz eljuttatott csomagban az szerepel, hogy a képviselőcsoport javaslatára adott esetben az általános vitát még meg lehet nyitni, ezért fel szeretném hívni az elnök úr figyelmét, hogy mi valószínűleg élni fogunk ezzel. A zonban az általam is említett módosító indítványok beterjesztése még bizonyos egyeztetést igényel, mert szeretnénk olyan verziót beterjeszteni, amit a többi parlamenti párt is adott esetben elfogad, és valamelyest a kormányzat is egyetérthet vele. A most b eterjesztett módosító indítványaink még nem ilyenek, éppen ezért utalok arra, hogy ezzel a lehetőséggel esetleg még élni kívánunk. Köszönöm a szót. (Szórványos taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Én is köszönöm. Arra lesz lehetőség, amit képviselő úr kért, illet ve felvetett. Megadom a szót Miklós Árpádnak, a Magyar Igazság és Élet Pártja képviselőcsoportja vezérszónokának. Felszólaló: Miklós Árpád a MIÉPképviselőcsoport nevében MIKLÓS ÁRPÁD, a Magyar Igazság és Élet Pártja képviselőcsoportjának vezérszó noka: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon fontos törvényt tárgyal most a Parlamentünk, hisz mostanában szinte naponta újabb és újabb településekre jut el a vezetékes gáz. Ez akkor is örvendetes tény, ha a szénbányászat napjainkban tapasztalhat ó nagyarányú visszafejlesztésével már nem tudunk egyetérteni. Hogy belássuk a gázszolgáltatásról szóló törvény fontosságát, érdemes röviden visszatekinteni a múltra is. 1856ban gyulladtak ki először a gázlámpák Magyarország két nagyvárosában, Budapesten é s Pozsonyban. Ezután több városunkban megindult a szénalapú gázgyártás, például Sopronban, Pécsett, Debrecenben, Miskolcon és a többi. A városi gázgyárak önálló részvénytársaságokként működtek, de a várossal mindig szerződésben rögzítették a jogokat és a k ötelezettségeket. 1948 és '49ben hajtották végre az államosítást, és a városi tanácsok irányítása alá kerültek a gázgyárak. 1967ben a megalakult Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt felügyelete alá kerültek a gázszolgáltatók, kivéve a Fővárosi Gázműveket. Kialakultak a mai gázszolgáltató vállalatok, például északdunántúli, déldunántúli, középdunántúli, délalföldi és a tiszántúli gázszolgáltató vállalatok. 1969ben születik meg az első átfogó törvény, az 1969es VII. számú törvény a gázenergiáról. Az 19 70es években a szénbányászat jelentős visszafejlesztésével egy időben állami szénhidrogénprogram lett meghirdetve. Ezen belül volt a gázprogram, melyre állami célcsoportos pénzt kaptak a gázszolgáltatók. A lakosságnak ingyen vitték el a gázt a telekhatári g. Ez a törvény az akkor érvényes állami tulajdonosi szemlélettel készült. Minden az államé, az árakat az árhatóság, később az Ipari Minisztérium állapította meg. A tröszt működése során az eredményt szabadon átcsoportosíthatta. Az állam felé csak a tröszt számolt el, és nem a 24 vállalat. A törvény végrehajtási rendeleteit többször kellett módosítani. Ebben az időben folyik a városi gázról a földgázra való átállás. Sok városban ez be is fejeződik. Az 1980as években a Kormány által meghirdetett gázprogram befejeződött, és megindult az önerős gázvezetéképítés. A tanács vagy a lakosság pénzén épült hálózatokat is át kellett adni a gázszolgáltatóknak. 1991. július 1jétől az Országos Kőolaj- és Gázipari Trösztről leválnak a gázszolgáltatók, és közvetlen állam i irányítás mellett dolgoznak, az Ipari Minisztérium irányítása alatt. 1992 novemberében módosítják a gáztörvény végrehajtási rendeletét, ezután már nem kötelező átadni a vagyont. Aki nem akarta átadni a vagyont 1992 novembere után, az üzemeltetési szerződ ést kötött a gázszolgáltatókkal.
