Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 22. hétfő, őszi ülésszak 26. nap (344.) - A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának újramegnyitása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KULIN SÁNDOR, DR. a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MÁDI LÁSZLÓ (FIDESZ)
1881 ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Soron kö vetkezik a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosítását indítványozó törvényjavaslat részletes vitájának újramegnyitása és lezárása. Az előterjesztést új változatban 12838as számon kapták kézhez képviselőtársaim. A módosító jav aslatokról együttes jelentés készült 14195ös számon és kiegészítő jelentés 14341es számon. Megkérdezem az érdekelt bizottságokat, hogy kívánnake előadót állítani. Sorrendben: költségvetési bizottság? (Soós Károly Attila: Elnök úr, nem.) Nem. Szociális b izottság? (Dr. Kulin Sándor jelentkezik.) Igen, megadom a szót Kulin Sándor képviselő úrnak. Felszólaló: Dr. Kulin Sándor, a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság alelnöke KULIN SÁNDOR, DR. a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A múlt kedden leadott bizottsági jelentésemhez annyi kiegészítést szeretnék fűzni, hogy a szociális, egészségügyi és családvédelmi bizottság elfogadta Seszták László képviselő úrnak azt a módosító indítványát, ame ly szerint a családi pótlékra jogosult magánszemély a megállapított adóból, illetve adóelőlegből gyermekenként havi 400 forint összeget vonhat le, és az a magánszemély, aki három vagy annál több gyermek után jogosult családi pótlékra, gyermekenként havi 60 0 forint összeget vonhat le az előzőek szerint. Ezzel tulajdonképpen állást foglaltunk a kérdésben, és a többi így értelemszerűen elesik. Köszönöm szépen. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Kérdezem, az alkotmányügyi bizottság kíváne előadót állítani. (Dr. Eörsi Mátyás: Ülésezik.) Nem. Gazdasági bizottság? (Takácsy Gyula: Nem.) Nem. Önkormányzati bizottság? Nem. Oktatási bizottság? Nem. Kulturális bizottság? Nem. Mezőgazdasági bizottság? Nem. Tisztelt Országgyűlés! Először az írásban jelentkező… Kérem? (Máda i Péter: Üléseznek.) Üléseznek. A programot ismerik, gondolom, hogy küldtek volna előadót, valószínűleg nincsen most mondanivalójuk. Írásban jelentkezett Mádi László képviselő úr, Fiatal Demokraták Szövetsége, megadom a szót. Felszólaló: Mádi László (FIDES Z) MÁDI LÁSZLÓ (FIDESZ) Köszönöm, Elnök Úr, a szót. Nagyon röviden csak egy módosító indítvány mögé szeretnék néhány érvet felsorakoztatni és arra kérni képviselőtársaimat, hogy a személyijövedelemadótörvény szavazásánál lehetőség szerint támogassák ezen módosító indítványt. A módosító indítvány 13577es számon lett benyújtva, Varga Mihály képviselőtársam nyújtotta be, és alapvetően azt célozza meg, hogy legfeljebb az összjövedelem 15%ig minimum tízéves lekötésű nyugdíj- és életbiztosítások adóalapcsökk entése elfogadható legyen. A módosító indítvány indoka egészen prózai: több nyugati országban ismerik a hosszú távú megtakarítások ösztönzésének ezt a formáját ahhoz, hogy a gazdaság stabilan tudjon működni, ahhoz, hogy a megtakarítások a gazdaság élénkíté sét és az államháztartás stabilitását is szolgálják, hiszen nyugati országokban ezen megtakarítások jórészben a központi költségvetés hiányát finanszírozzák nagyon sok esetben, hiszen hosszú távú befektetésekről van szó, tehát hogy ezen funkciókat be tudja tölteni az élet- és nyugdíjbiztosítás, ahhoz állami segítségre is szüksége van megítélésünk szerint. Azonkívül a módosító indítvány hatása részben megjelenne még az inflációban is, mérsékelné azt, mérséklő hatást fejtene ki, és egyértelműen a stabilitás é s a biztonság elemét vinné be a gazdaságpolitikába, amely olyannyira hiánycikknek számít a jelenlegi gazdaságpolitikai gyakorlat szerint. Ez a terület nyilvánvalóan szoros összefüggésben van a társadalombiztosítással, és ez lehetőséget teremtene részben a korábbi pénztártörvény keretén belül és azon túlmenően is a hosszú távú megtakarítások ösztönzésére, és a kötelező társadalombiztosításra nehezedő súly csökkenését is lehetne ezzel némileg szolgálni.