Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. szeptember 14. kedd, őszi ülésszak 4. nap (322.) - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK(Szabad György): - HORVÁTH BÉLA, DR. előterjesztő: - ELNÖK(Szabad György): - HORVÁTH BÉLA, DR. előterjesztő:
187 I. számú kárpótlási törvény 200000 forint kár mértékig tel jes kárpótlást ad, ezen felül pedig egy erőteljes degresszió lép életbe; konkrétan: 1 millió forintos kár esetén a kárpótlás mértéke 360000 forint. A jelenlegi törvény szerint azonban a teljes kárpótlást, az 1 millió forint értékig terjedő teljes kárpótlás t azok kaphatták meg, akik vállalták, hogy mezőgazdasági vállalkozóként kívánnak tevékenykedni, illetve felhasználni eddigi kárpótlási jegyüket, és számukra a megyei kárrendezési hivatal… (Megszűnik a hangosítás.) Elment a hangom… (Egy hang balról: Hála istennek! — Derültség.) ELNÖK(Szabad György) : Kérem hangosítani Horváth Béla mikrofonját! HORVÁTH BÉLA, DR. előterjesztő: Tehát a megyei kárpótlási hivatalok az őket ért kármérték és a kárpótlás mértéke közötti különbözetet 1 millió forint… (Megszűnik a ha ngosítás, majd kis idő múlva visszatér.) Mondhatom? ELNÖK(Szabad György) : Igen, igen, természetesen. HORVÁTH BÉLA, DR. előterjesztő: Tehát 1 millió forint összértékig utalvány formájában a megyei hivatalok megtérítették ezt a … (Megszűnik a hangosítás. A képviselő kézi mikrofonban folytatja.) Úgy látom, hogy kárpótlásellenes a műszaki berendezés. (Derültség.) Tisztelt Ház! Tudjuk azonban, hogy a törvény ezen szakaszát — amelyet az előbb most röviden ismertettem — , nevezetesen a 24. §t az Alkotmánybíróság a 15/1993. március 12én hozott határozatával időközben már alkotmányellenesnek minősítette, és felkérte, felszólította az Országgyűlést, hogy egy őszi határidő megjelölésével ezt korrigálja, az alkotmányellenességet orvosolja. (10.40) Javaslatom ezért eze ket a felvetéseket is megpróbálja orvosolni, megoldani; nevezetesen a módosítás fogalmilag tisztázza, hogy az 1 millió forintig terjedő kárpótlás nem állami támogatás, hanem a kárpótlás mértékének különleges szempontok szerinti megállapítása. Másrészt a tö bbletkárpótlás lehetőségét kiterjesztem mindazokra, akik vállalkozni akarnak a saját jogon szerzett — és itt különösen fontos ez a kifejezés, tehát saját jogon szerzett — utalvánnyal, tehát nem csak mezőgazdasági vállalkozóknak járna ilyen utalvány. Összes ségében tehát elmondható, hogy ez a többletkárpótlás azoknak jár, akik vállalják a javaslatomban meghatározott korlátozásokat, és kockázatos vállalkozásba fektetik kárpótlási utalványukat, mindezt egy pozitív gazdasági cél érdekében. Tisztelt Országgyűlés! Röviden szeretnék szólni a saját jogon szerzett utalványról. Az utalványformát mindenképpen meg kell tartanunk, ezt az Alkotmánybíróság sem kifogásolta, mert a már kárpótoltak a földvásárlás során éltek ezzel az utalványfelhasználási lehetőséggel. Napi ad at ehhez a megjegyzéshez az, hogy Sepsey Tamás államtitkár úr szerint a mai napig 23000 fő kárpótlásra jogosultnak adtak ki utalványt. Ez azt jelenti, hogy nagyon sokan éltek már az utalványfelhasználás lehetőségével, többlettulajdonhoz jutottak a mezőgazd asági többlettámogatás révén, és így az ujonnan kialakult tulajdonviszonyokat a jogbiztonság érdekében meg kell tartanunk. A másik szempont, hogy még nagyon sokan rendelkeznek kiadott utalványnyal, és várják a számukra kedvező alkalmat. Tehát összességében megállapíthatjuk, hogy az utalványforma bevált és állandósítandó. A jogi megközelítések után nézzük meg a javaslat gazdasági vonatkozásait. Eddig a vagyoni típusú kárpótlási törvények alapján 56 milliárd forintnyi kárpótlási jegy került kiadásra és 3 mill iárd forintnyi utalványt adtak ki. Az utalvány, mivel személyhez kötött és felhasználási módja rögzített, ahogy a javaslatban szerepel, önkormányzati tulajdonú lakás megvásárlására nem alkalmas, illetve
