Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. szeptember 14. kedd, őszi ülésszak 4. nap (322.) - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK(Szabad György): - ZSUPOS LAJOS, a mezőgazdasági bizottság előadója: - ELNÖK(Szabad György): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: - ELNÖK(Szabad György): - FEKETE GYULA, DR. a költségvetési bizottság előadója:
188 életjáradékra nem váltható át; tehát az utalvány nem forgatható, éppen ezért a kárpótlási jegyek szabadpiaci árát nem befolyásolja. Feltehetjük a kérdést más vonatkozásban, hogy az utalvány hogyan érinti a földalapot. Röviden válaszolhatok rá: sehogy. Mivel az utalványtöbblet miatt nem vesznek el több földet a szövetkezettől, és nincs pótlólagos földalapkijelölés. Mivel az utalvány nem kamatozik és a javaslat szerint címletértéken kerül becserélésre a szövetkezeteknél, ezért ez a mód, ez a forma, ez az eljárás igen kedvező a szövetkezetek számára, mert ők az utalványt kárpótlási jegyre átváltják, és ekkor a szövetkezeteknél realizálódik a kárpótlási jegyek kamata, ami jelenleg megközelíti a 40%os nagyságot. Tisztelt Ház! Befejezésül hadd hívjam föl a figyelmet a javaslat előnyére. A módosítás tágítja az erőt eljes degressziót, ami eddig létezett a törvényben, és az egykori tulajdonosokat kedvező pozícióba juttatja. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy nagyon borotvaélen táncolunk alkotmányossági szempontból; ugyanakkor azzal mindenki tisztában van, hogy lépnie kell az Országgyűlésnek, hiszen az Alkotmánybíróság határozata erre kötelez minket. Tudom azt, hogy a javaslat egy kiindulópont, egy elmozdulási lehetőség, ezért természetesen várom a képviselőtársaim jobbító, előremutató módosító javaslatait. Köszö nöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK(Szabad György) : Köszönöm. Megadom a szót Zsupos Lajosnak, a mezőgazdasági bizottság előadójának. Felszólaló: Zsupos Lajos, a mezőgazdasági bizottság előadója ZSUPOS LAJOS, a mezőgazdasági bizottság előadója: Elnök Úr! Tiszt elt Ház! A Parlament mezőgazdasági bizottsága a szóban forgó törvényjavaslatot megtárgyalta, és felismerve annak rendkívüli fontosságát, mivel egy végrehajtás szélén lévő törvényről van szó, rendkívül fontosnak találta, és a vita után a tisztelt Háznak vit ára alkalmasnak találta. Köszönöm szépen. ELNÖK(Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Salamon László, az alkotmányügyi bizottság elnöke. Felszólaló: Dr. Salamon László, az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányügyi bizottság a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találta. ELNÖK(Szabad György) : Köszönöm. Megadom a szót Fekete Gyulának, a költségvetési bizottság előadójának. Felszólaló: Dr. Fekete Gyula, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója FEKETE GYULA, DR. a költségvetési bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A költségveté si bizottság két ülésen is vitatta a benyújtott törvényjavaslatot. A bizottsági üléseken az előterjesztés alkotmányosságát megkérdőjelező hozzászólások általában háttérbe szorították az indítvány költségvetési vagy vagyonpolitikai következményeinek megvita tását. Az alkotmányossági aggályokra az Igazságügyi Minisztérium és az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal szakértői válaszoltak. A javaslat költségvetésre gyakorolt hatása nem jelentős — hangsúlyozták a szakértők — , mivel az indítvány nem likvid p énzt ad át a vállalkozásra hajlandó kárvallottaknak, hanem állami vagyontárgyak, például üzletek, kisüzemek, irodaházak tulajdonjogának az eddigieknél kedvezőbb feltételek közötti megszerzési lehetőségét. Óvatos szakértői becslés szerint is csak 23 milliá rd forinttal több utalvány kerül a kárpótoltakhoz, de ezen az áron feloldható lesz az Alkotmánybíróság alkotmányellenességet feltételező vélelme.
